Donald Tusk a FIDESZ kizárását kéri az Európai Néppártból, mivel Magyarország és Lengyelország megvétózta az uniós költségvetési javaslatot

Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, volt lengyel liberális miniszterelnök hétfőn az Orbán Viktor miniszterelnök vezette FIDESZ kizárását kérte az EPP-ből miután Magyarország és Lengyelország megvétozta az Európai Unió többéves költségvetését és a válságkezelő alapot. A budapesti és a varsói kormányok ezáltal elégedetlenségüknek adtak hangot az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételrendszerhez való kötése miatt, közölte az AFP francia hirügynökség.

„Aki a jogállamiság ellen van, az Európa ellen van. Tiszta álláspontot várok ezt illetően az Európai Néppárt minden tagpártjától. Alapvető értékeink ellenzőit senki nem védelmezheti többé”, irta Twitter-bejegyzésében Donald Tusk.

A FIDESZ tagságát még a tavaly felfüggesztették, önkéntes alapon, a jobbközép pártcsaládban, annak nyomán, hogy Brüsszel azzal vádolta Budapestet, hogy a jogállami elvek nem érvényesülnek Magyarországon, illetve felrótta a magyar kormány migráció elleni intézkedéseit.

 Az EPP 82 tagpártja közül 13 levelet intézett tavaly áprilisban az Európai Néppárt elnökéhez és a FIDESZ kizárását kérte e pártcsaládból. Azonban a 13 tagpárt között nem szerepeltek a nagy néppárti alakulatok, mint amilyen a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vagy a spanyol Néppárt (PP).

Időközben a FIDESZ-t két kizárási eljárás fenyegette, de mindkettő kudarcba fullad pontosan azért, mert kizárását nem támogatta az emlitett két párt. A jelenlegi új körülmények között megtörténhet, hogy Donald Tusk felújitja az eljárást.

A tagállamok kormányai állandó képviselőinek hétfői ülésén Magyarország és Lengyelország megvétózta az Európai Unió hétéves, 1074 milliárd eurós költségvetését és a „Next Generation”-nak nevezett, 750 milliárd eurós helyreállitási alapot.

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök még a hétfői ülés előtt figyelmeztetett, hogy élni fog vétó jogával. A két miniszterelnök levelet intézett az európai intézmények vezetőihez, amelyben kifejezte ellenvetését az uniós források jogállamisági mechanizmushoz (az igazságügy és a média függetlensége, emberi jogok tiszteletben tartása) való kötésével szemben. E mechanizmus bevezetéséről az Európai Parlament tárgyaló delegációja állapodott meg november ötödikén a Tanáccsal. A jogállami feltételrendszert a magyar és a lengyel miniszterelnök politikai és ideológiai kritáriumokra épülő önkényes eszköznek tekinti.

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy nem Magyarország az, amely zsarolja és nyomást gyakorol Brüsszelre (…), hanem forditva. ”Nem azért mondtunk igent az Unióba történő belépésre, hogy Brüsszel meghatározhassa számunkra, hogy mit tartunk családnak, mit hívunk házasságnak és kik és milyen feltételekkel fogadhatnak Magyarországon örökbe gyermekeket”, hangsúlyozta Varga Judit, megemlitve, hogy az európai alapok nem jótékonysági adományok, hanem az uniós pénzek kifizetése, amelyhez Magyarországnak joga van az EU-szerződések értelmében.

Zbigniew Ziobro lengyel miniszterelnök szerint a jogállamisági feltételrendszer „csak indok, egy szép kifejezés, amely jól hangzik, de tulajdonképpen intézményes és politikai kiszolgáltatottságról, a szuverenitás radikális korlátozásáról van szó”.

Magyarország és Lengyelország nem tudta önmaga megakadályozni a jogállami mechanizmust, amelyet a hétfői ülésen minősitett többséggel fogadtak el, de fenntartásuk megakadályozta a többéves pénzügyi keretre  és a saját forrásokra vonatkozó megállapodás egyhangú szavazással való elfogadását.

Forrás: Agerpres

Traducerea: Balázs Magdolna

Foto: agerpres.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.