Egy kovávsznai kis üzemben gyapjú felhasználásával készítenek épületek hőszigeteléséhez használható anyagot

Újszerű, a háromszéki juhtenyésztők számára fontos vállalkozás indult Kovásznán. A város zabolai kijáratánál lévő kis üzemben gyapjú felhasználásával készítenek épületek hőszigeteléséhez használható anyagot.

A 3szek.ro portal érdelődésére Cristi Bindar vállalkozó elmondta, hogy az ötlet, az üzleti meggondolás külföldről jött. Itt látta, hogy jól működnek a hasonló üzemek.

„Már a tervezésnél fontos szempont volt, hogy vidéken sok a gyapjú, ráadásul a mellékterméket, amely pár évtizeddel ezelőtt még a juhtartás hasznának harmadát adta, jelenleg a juhászok nem tudják értékesíteni. A gyapjú ára manapság még a nyírás költségeit sem fedezi”, mondotta, majd hozzáfűzte:

Pillanatnyilag főként a Kovászna vonzáskörzetében megtermelt gyapjút vásárolják fel. Ha a tervezett ütemben indul be az üzlet, a felvásárlási körzetet is növelik, de begyűjtő központokat is működtetnének majd. Egyelőre bérelt helyszínen dolgoznak, több mint száz négyzetméter a hasznos felület. Ennél nyilván többre lenne szükség, főként a nyersanyag tárolására. Az üzemben jól meghatározott sorrendben működnek a gépek.

Termelni könnyű, de hogyan lehet engedélyeztetni a végterméket?

Jelen esetben a környezetbarát termék után körülbelül hét-nyolcezer euró összegben kell illetéket kifizetni ahhoz, hogy megkapják a szükséges engedélyeket. Termékük – amellett, hogy kiváló hőszigetelő – tűzálló is. (Sokan nem tudják: a gyapjú nem ég; saját szemünkkel is láthattuk ezt sokfelé, a gyapjút értékesíteni nem tudó gazdák hiába próbálták elégetni a hasznavehetetlen gyapjút, nem sikerült.) Egy feldolgozót kialakítani nem kevés pénz, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes befektetés a Start Up Nation program támogatási lehetőségeinek felhasználásával eléri az ötvenezer eurót. Az üzem jelenleg öt alkalmazottat foglalkoztat, őket fizetni kell, s adózni utánuk, magyarázta Cristi Bindar.

A gyártási folyamat első mozzanata a gyapjú válogatása, tisztítása, amely során kiszedik belőle a szennyeződéseket. Kézi munkával kiválogatják az idegen anyagokat, majd a mosógépbe kerül a gyapjú. Hozzávetőleg négyszáz liter vízzel mosnak egy adagot. Innen a centrifugába kerül, ahol körülbelül 80 százaléknyi víz „távozik”. Következik a szárítás. A gép a házi mosógéphez hasonlít, ám egyszerre 60–70 kilogramm gyapjút lehet beletenni. Azután géppel fésülik, így válogatják szálakra. A fésült gyapjú légfúvással kerül a raktárba, innen ugyanígy a présgépbe. A gép akár tizenöt centiméteres vastagságú szigetelőanyagot is képes előállítani. A végtermék igen fontos jellemzője a tűzállóság: a szigetelés hét-nyolcszáz Celsius-fokos hőterhelést is kibír. Fontos versenyszempont a termék természetbarát jellege,  hangsúlyozta a vállalkozó, aki szerint olyan újszerű építőanyagról van szó, amelynek hővesztesége a házon jóval kisebb, mint a klasszikus szigetelőanyagoké. Ugyanakkor nem mellékes, hogy természetes alapanyag lévén, egy esetleges utólagos felhasználást is megbír.

Cristi Bindar nagy lehetőséget lát a gyapjú ilyen jellegű felhasználásában.

Kollégája, Petrică Duțu a Transilvania Egyetemen éppen a gyapjú felhasználásából diplomázott, és az Aranygyapjú népszerűsítésével foglalkozik, egyenesen azt szorgalmazza, hogy ha már annyit beszélünk a környezetvédelemről, a jogszabályokat is ez irányban kellene terelni. Például aki bio- vagy természetbarát anyagokat használ az építkezéshez, annak adókedvezményben kellene részesülnie, mondotta a szakember.

Forrás: 3szek.ro

Foto: 3szek.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.