0
0
Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának erdélyi látogatása során tartott kolozsvári konferencián Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője is részt vett.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy milyen meggyőződéssel távozott a találkozóról, Csoma Botond elmondta:
“Az ENSZ-kölönmegbizott egy tájokozó körúton és nem egy hivatalos látogatáson vett részt. Nem ellenörző tevékenységet jött folytatni, hanem egyszerűen tájokozódni, tehát nem kommentálta azokat a kijelentéseket, amelyeket ezen a konferencián hallott, hanem csak jegyzelt.
Fontos látogatás volt. Nyilvánvaló, tisztában vagyok hogy milyen hatásköre van egy ENSZ-különmegbizottnak. Én abban bizom, hogy középtávon bizonyos ajánlásokat fogalmaz meg az ENSZ a román kormánynak a kisebbségi jogokkal, a nyelvi jogokkal kapcsolatosan. Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy ezek a kérdések nem oldódnak meg egyik napról a másikra, amelyeket a különmegbizottnak megemlitettünk, de úgy érzem, hogy hasznos találkozó volt. A konferencia előtt volt egy tanácskozás is, amelyen részt vettek – de a konferencián is jelen voltak – a kárpátaljai, a dél-vidéki, a felvidéki magyarok képviselői is, és mi az erdélyiek. Mindenki elmondta a különmegbizottnak, hogy milyen helyzetben van a magyar kisebbség az illető országban. Ezen a találkozón több probléma felmerült, nemcsak nyelvi jogok, hanem például az is, hogy milyen nehéz volt Marosvásárhelyen katólikus iskolát létrehozni, az egyházi ingatlanok újraállamositása, a Székely Mikó kollégium helyzete. A különmegbizottnak először is az ENSZ Emberjogi Tanácsában kell megtegyen bizonyos ajánlásokat és tájékoztatnia a tanácsot a helyzetről, és annak függvényében, hogy itt milyen döntések születnek, megfogalmazhat az ENSZ-tagállamoknak bizonyos ajánlásokat. Nyilván azt is látni kell, hogy az Európai Tanácshoz, az Európai Emberjogi Bizottsághoz képest az ENSZ világszintű szervezet.
Jelenleg, talán, Ukrajnában van a legnehezebb helyzetben a magyar kisebbség, de akkor is, ha összehasonlitjuk más kontinensek problémáival, ahol életveszélyben vannak kisebbségek, nálunk a kisebbség helyzete sokkal job. Nyilván ezt európai mércével kell mérni és nem összehasonlitani más földrészek problémáival.
Egy iyen világszintű szervezetben, mint az ENSZ, egy kicsit más fényben kerül megvilágitásra, például, az erdélyi kisebbség helyzete: bizonyos kérdések jobban relativizálódnak. Én úgy érzem, hogy ezt is figyelembe kell venni, de tény és való, hogy jeleleg az ENSZ kisebbségügyi különmegbizottja a legmagasabb rangú diplomata, aki kisebbségi kérdésekkel foglalkozik, és elmondta, hogy az utóbbi időben az ENSZ-ben van valami elmozdulás az emberjogi megközelitése felöl a kisebbségi jogok fele is. A különmegbizott beszédében állandóan a kisebbségeknek az emberi jogait hangsúlyozta. A nemzetközi jogban is mindig vita volt arról, hogy kell-e kisebbségi jogokról beszélni vagy elég, ha az általános emberi jogokról beszélünk, kell-e tenni különbséget az általános emberi jogok és a kisebbségi jogok között. Az ENSZ-megbizott elmondta, hogy mostanig az általános emberi jogokkal foglalkoztak, de az utóbbi időben van egy elomozdulás ezen a téren, ami a megközelitést illeti. Tehát valamennyire a kisebbségi jogok kérdése is előtérbe került”.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto:Erdon
Average Rating