Interjú Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével

A Székely Nemzeti Tanács elnökével, Izsák Balázzsal több témát megvitattunk, mint például a nemzeti régiók védelmére vonatkozó kezdeményezést támogató aláírások ellenőrzése az EU-tagállamok szakbizottságai által, Székelyföld Autonómia Napja, Beke István és Szőcs Zoltán kitűntetése, valamint Carles Puigdemont volt katalóniai elnök szardíniai letartóztatása.

Mint ismeretes, ez év május 7-én, éjfélkor befejeződött a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által „A régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” indított polgári kezdeményezést támogató  aláírásgyűjtés. Az alírásgyűjtés 2019 május 7-én kezdődött és a szervezőknek egy év állt rendelkezésükre a szükséges mennyiségű aláírások összegyűjtésére. Megjegyezzük, ahhoz, hogy egy európai polgári kezdeményezés az Európai Bizottság asztalára kerüljön legkevesebb egymillió állampolgár támogató aláírására van szükség az EU hét tagállamából és ezek mindegyikében el kell érni egy minimális küszöbértéket. Az aláírásigyűjtési kampány befejezésekor az előírt hét uniós ország helyett 11 országból – Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Litvániában, Svédországban, Szlovéniában, Spanyolországban, Lettországan, Írországban és Belgiumban – sikerült átlépni az aláírások számával a megszabott küszöböt.

A Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezés támogatására gyűjtött aláírásokat a szervezők ez év júliusban eljuttatták mind a 27 uniós tagállam illetékes hatóságához.

Megkérdeztük Izsák Balázst, a Székely Nmezeti Tanács elnökét, hogy a  szükséges hét ország közül jelenleg hány országban erősítették meg az aláírásokat a vizsgáló bizottságok és még hány országból várják az ellenörzések eredményeit?

„Tizenegy államban teljesítettük az alsó küszöböt, ebből a tizenegyből kilenc országból kaptunk visszajelzést. Ebből a kilenc visszajelzésből három esetében a küszöb alá esett a támogatási aláírások száma: Svédországban, Lettországban és Szlovéniában. Tehát hat országból kaptunk olyan visszejelzést, hogy sikeres volt az aláírásgyűjtés, az az ellenörzés után is olyan számú aláírás maradt meg, amely elérte ezt a küszöböt. Romániából is jó visszajelzést kaptunk, épp a napokban érkezett meg a román hatóságok válasza. A román hatóságokhoz körülbelül 322 ezer aláírást nyújtottunk be – most egészen pontosan nem tudom megmodani -, ebből 171 ezer digitális, mig a többi papíalapú aláírás volt. A 322 ezerből hitelesítettek 271 ezret. Ez a Romániába benuyújtott aláírásoknak több mint 84%-a. Magyarországról még nem kaptunk visszajelzést. Tehát a 11 ország az úgy tevődik össze, hogy három sikertelen, hat sikeres és kettőből még nem kaptunk visszajelzést: Magyarországról és Horvátországból”.

Arra a kérdésre, hogy  a nemzeti régiókért folytatott európai polgári kezdeményezés során összegyűlt aláírások hitelesítésére létezik-e egy határidő, az SZNT elnöke leszögezte:

„A határidő három hónap. A mi számításunk szerint október 16-án járt le, de több ország arról tájékoztatott minket, hogy új sowftert rendszeresített az Európai Bizottság és a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a digitális állományokat megnyították. Problémák voltak az új szofter alkalmazásával, több állam hatósága fordult az Európai Bizottság informatikusaihoz, hogy megtudják nyítni a digitális aláírásokat tartalmazó állományokat”.

Arra a kérdésre, hogy milyen kilátás, remény van arra, hogy a két említett országból is – Magyarország és Horvátország – pozitív eredmény érkezik, Izsák Balázs kifejtette:

„Tudom, hogy Magyarországon a három hónapot augusztus első napjaitól számítják, tehát a határidő – a három hónap – november első napjaiban jár le, ami nem zárja ki azt, hogy esetleg hamarabb is megkapjuka választ. Horvátországban nem tudom, hogy mikortól számítják a három hónapot, hogy mikor tudták az aláírásokat megnyítni. Ami viszont nagyon fontos az az, hogy Magyarországról papíron és digitálisan közel 900 ezer aláírás gyűlt össze. Tehát fől sem merül a a kérdés, hogy ott elérjük-e a szükséges küszöbértéket. Bízom abban, hogy jól töltötték ki szemelyes adataikat a magyar állampolgárok és nem lesz sok érvénytelen aláírás a 900 ezer között”.

Kérdésünkre, hogy milyen okból/okból hiteltelenítik az aláírásokat, az SZNT elnöke elmagyarázta:

„Az országok általában tájékoztatást küldenek, így a román hatóságok is részletes indoklást küldtek. A román hatóságok a papíralapú alárásokban találtak hibát, amiért érvénytelenítették az aláírásokat. A digitális aláírásokból 50 ezer aláírást hiteltelenítettek, melyek közül 22 ezret mondjuk úgyhogy duplázás miatt. Digitálisan nagyon nehéz kétszer aláírni a támogató ívet, de előfordulhat, hogy aki számítógépen aláírta utána, amikor felkeresték őket az önkéntesek, aláírta papíron is.  Tehát, 22 ezer aláírást érvénytelenítettek, mert kétszer jelentek meg ezek az adatok. Ezenkivül több mint két ezer papír alapú aláírást érvénytelenítettek, mivel  hiányzott, például az aláírás dátuma, ami kúlcsfontosságú, hiszen enélkül nagyon sok dolgot nem lehet ellenőrizni, például azt, hogy nagy korú-e az illető, de voltak olyanok is  – kisebb számban, százas nagyságrendben –, akik az aláírás időpontjában már elhaláloztak. Nyílván azzal számolni kell, hogy több mint egymillió ember közül két év után többen meghalnak, amig az aláírásra sor kerül. De nem ez volt probléma, hanem az, hogy az elhalálozás dátuma megelőzte az aláírás dátumát. Szinte minden országban voltak ilyen problémák.   Romániában nagyon nagy számú volt a duplázások mellett azoknak a személyeknek a száma, akiknek a beírt adatai – név, lakcím, személyszám – nem egyeztek a lakosságnyílvántartás adatbázisának adataival. Másrészt, voltak olyan országok, amelyek az értesítéssel együtt nem küldtek külön tájékoztatót. Például most kaptul meg az értesítést Németországból – bár Németország nem tartozott a 11 ország közé -, ahol 12 ezer aláírás gyűlt össze. Itt a hatóságok az aláírások 50%-át érvénytelenítették, ami megdöbbentett. Az érvénytelenítés okát nem ismerjük. Az  értesítés nem tartalmaz részletes tájékoztatást. Ha külön kérjük, valószinüleg elküldik a részletes tájékoztatást. Igy történt Lettországban is. Lettország úgymond a tét-államok között volt és azért kértük a részletezést. Ott  el is indítottunk egy jogorvoslati eljárást. A lettországi jogorvoslati eljárásnak éppen az volt a lényege, hogy olyan támogatóknak az aláírását érvénytelenítették, akik túlnyomó részt az orosz kisebbséghez tartoznak  és ma a kezdeményezés regionális jellege és cékitűzése, a regionális identitás megőrzése, közvetlen érinti az orosz nemzetiségű lakókat. Tehát erkölcsi kötelességünk volt, hogy jelezzük feléjük is, hogy azt a morális kötelezettséget, amit a kezdeményezés elindításakor vállaltunk továbbra is vállaljuk és lépéseket teszünk.  A kezdeményezésnek a lényegébe vágott a 700 aláírás elutasítása, hiszen ha jóváhagyják, a lettországi aláírások is túllépték volna a küszöböt. Az ellenörzések eredményét az Európai Bizottság meg fogja kapni, ugyanúgy ahogy a szervezők megkapják minden tagállamtól. Miután minden tagállamból beérkeznek az eredmények, az Európai Bizottságnak át kell sorolnia a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést a jelenegi kategóriából. A jelenlegi kategória úgy hangzik, hogy „aláírások ellenörzés alatt”, míg következő lépésként át ell sorolnia a „sikeres polgári kezdeményezések” kategóriájába.  Ezután a Bizottság nem tehet semmit. Ettől a pillanattól a mi térfelünkön van a labda, nekünk kell lépnünk, ami időrendi sorrendben azt jelenti, hogy  a szervezők beterjesztik a kezdeményezést a Bizottságnak és a kezdeményezés beterjesztése után lesz egy nyílvános meghallgatás. Az, hogy mi mikor terjesszük be, azt annak függvényében fogjuk eldönteni, hogy  mikor legjobbak az esélyek, hogy a Bizottság ne söpörje le az asztalról. Nyílván, hogy ennek érdekében lépéseket is fogunk tenni,  megpróbájuk a különöző tagállamokkal, tagállamokban elfogadtatni magát a kezdeményezést. Tehát, a Bizottság jó döntését megpróbáljuk előkészíteni.

… és honnat lehet tudni, hogy mikor van a legnagyobb esély?

…Vannak konkrét dolgok és itt a Minority SafePack tapasztalatára gondolok. Ők az mondták, hogy a Junker-bizottságban nem terjesztik be. Tehát ez egy konkrét elgondolás.  Még egy konkrét dolgot hozzáteszek: a Junker-bizottságban ott volt Vera Juorova is, ő felelt a polgári kezdeményezésekért és most is tagja az Ursula van der Leyen vezette bizottságnak.. Tehát ilyen értelemben nem változott a bizottság. A szervezőknek azt mondanám, hogy Vera Jourovával nincs amit tárgyalni, mivel – véleményem szerint – ahogy nem érti meg Magyarország helyzetét, politikáját, úgy nem ért meg minket, magyarokat sem, és nagyon kevés az esély, hogy Vera Jourovával bármilyen tárgyalás is eredményes legyen.

… és hogy lehet kikerülni Vera Jourovát?

….hát nem lesz Ő egész életében tagja a Bizottságnak.

A Székely Autonómia Napja kapcsán Izsák Balázs SZNT-elnök szeptember 27-i felhivásában  közös imára szólitotta október utolsó vasárnapjára a nagyvilág keresztény magyar gyülekezeteit. Mint felhivásában megjegyezte,  a hagyománynak megfelelően este őrtüzekkel hívják fel a világ figyelmét Székelyföld autonómiatörekvésére.

Megkérdeztük a Székely Nemzeti Tanács elnökét, hogy milyen esély van arra, hogy a jelenlegi súlyos járvány-helyzetben megszervezzék a Székely Autonómia Napját?

„Van tapasztalatunk a járvány körülményei között megtartott Székely Autonómia Napjáról. Ugyanis a tavaly én Makkfalván vettem részt az őrtűzgyújtásban és akkor, akárcsak most is, kötelezően védőmaszkot kellett viselni a szabadban is. 2020 október 25-re esett a Székely Autonómia Napj. Makkfalván maszkokkal álltuk körbe az őrtűzet és gondolom, hogy nagyon-nagyon sok helyen Székelyföldön, tartottuk a távolságot, jött a rendőrség és ellenőrizte, hogy milyen messze vagyun egymástól, van-e mindenkinek maszkja. Ebben a kérdésben van már tapasztalatunk. Azt előre nem láthatjuk és nem látom, hogy lesznek-e szigorúbb intézkedések, mint a tavaly. Nyílván, hogy figyelembe fogjuk venni, úgy ahogy a tavaly is figyelembe vettük, és annak megfelelően fogunk eljárni. Most nemrég felhívást tettünk közzé, amelyben a székelyföldi önkormányzatokat felkértük, hogy  támogassák a Székely Autonómia Napjának rendezvényét minden településen”.

Kérdésünkre, hogy amennyiben lesz lehetőség a Székely Autonómia Napjának megszervezésére, lesznek-e külföldi meghívottak, Izsák Balázs leszögezte:

„Általában nem szoktunk külföldi vendégeket hívni. Ami a külföldet illeti inkább arra törekszünk, hogy szolidarítási rendezvények legyenek. Ebben a pillanatban azt tudom elmondani, hogy már információnk vannak arról, hogy Budapesten a Hősök terén  megfogják tartani a szokásos megemlékezést. Ezt a Székelyföldért Társaság, az örökpartnerünk szervezi, Ugyanakkor Budafok-Tétény önkormányzata is rég óta szervez megemlékezéseket és most is lesz őrtűzgyújtás. Egyelőre ennyi információ jutott el hozzánk a külföldi szolidarítási rendezvényekről”.

A terrorizmusért kirótt börtönbüntetésből nemrég szabadult Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt kitűntette nemrég a Székely Nemzeti Tanács

Megkérdeztük a tanács elnökét, hogy mi az üzenete a kitűntetésnek?

„Én a Moyses Márton kitűntetés átadásakor azt mondtam, hogy abban reménykedem, hogy ők az első kitűntettjei és remélem, hogy az utolsók is, akik a Moyses Márton kitűntetés címmel járó jelvényt kitűzhetik és viselhetik, a „Vétlenül az igazságért” jelmondattal. Miért mondtuk ezt? Mert reménykedünk mindig abban, hogy nem lesznek ártatlanul meghúrcolt magyar emberek Romániában.  Hogy ők voltak az utolsók, akiket ártatlanúl meghúrcoltak. Maga a jelvény, amelyet úgy alakítottunk ki, hogy viselhető legyen, egy ösztönzés, egy bátorítás. Ugyanazt az üzenetet fogalmazza meg, amelyet II. János Pál Pápa intézett a világ keresztényeihez: „Ne féljetek”. Ez a Moyses Márton kitűntető címnek az üzenete. Elmondtam és minden alkalommal elmondom, hogy Marovásárhely fekete márciusa után, amikor rengetegen menekültek Marosvásárhelyről és arra számítottak, hogy a fekete március után a megtorlás elfogja érni őket, soha senkinek nem mondhattuk, hogy nem menjetek el, vállaljátok a börtönt és a kockázatot, hiszen ilyent egy másik embernek senki nem mondhat. Óriási nagy volt  Marosvásárhely embervesztesége. Beke István és Szőcs Zoltán önként vállalták azt, hogy itton maradnak, vállalták a szenvedést, a meghúrcoltatást és üzenik az életükkel a magyarságnak, hogy ne féljenek”.

Arra a kérdésünkre, hogy Beke István és Szőcs Zoltán bárorsága ösztönzőleg hat-e majd a fiatalokra, akik ezentúl lehetőleg jobban odafigyelnek és támogatják a Székely Nemzeti Tanács munkáját, erőfeszitéseit, Izsák Balázs kifejtette:

„Nagyon gyakran civilkurázséra van szükség, nem is arra, hogy ekkora kockázatot, ekkora áldozatot vállaljanak, csak egyszerűen, tisztán, bátran, öntudattal kimondani azt, hogy IGEN akarjuk Székelyföld területi autonómiáját. Ehhez civilkurázsé kell és szerintem az ők bátorságuk is ösztönözheti legalább ennyi civilkurázsénak a vállalására. A közbátorság szintjét akarjuk emelni minden  rendezvényünkkel, minden kitűntetéssel, minden lépésünkkel”.

Mint ismeretes, Carles Puigdemont volt katalán elnök szeptember végén Szardíniára utazott, hogy független helyi politikusokkal találkozzon, de megérkezése után azonnal őrizetbe vették, azonban rövid időre egy szardíniai bíró feltételesen szabadon engedte.

Megkérdeztük Izsák Balázs elnököt, hogy mi a véleménye a volt katalán elnök letartóztatásáról, e történés mennyire befolyásolja az összeurópai szolidarítást az autonómiáért?

„Én azt mondom, hogy Carles Puigdemont, Katalónia legítim elnökét elismerés illeti azért, hogy még azt a kockázatot is vállalta, hogy esetleg Olaszországban letartóztatják és átadják a spanyol hatóságoknak, tehát vállalta a börtönbűntetés kockázatát, próbára tette az olaszországi hatóságokat, mert nyílánvaló, hogy jogtalan Őt letartóztani, elítélni. Úgy gondolom, hogy ez az egész olaszországi történet Carles Puigdemontnak és a katalánok küzdelmének a győzemével ért véget. Ha valaki azt gondolta volna, hogy Carles Puigdemont elbújik valahol Brüszelben és fél a politikai következményektől,  Ő most erre rácáfolt és lépéskényszerbe hozta a hatóságokat. Végül is ez a történés katalán szempontból jó, azt jelenti, hogy győzött. Én katalán győzelemként értékelem ami történt, bár abban a pillanatban – őszintén mondom – megdöbbentett és felháborított az, hogy őt letartóztatták, ami lényegben nem tartott többet 24 óránál.

…ebből magától érthető, hogy nem folyásolja be a Székely Nemzeti Tanács és a többi nemzeti régiók közötti együttműködés hatékonyságát…

…Európában, a nemzeti régiókban – legyen szó akár Korzikáról vagy Szardíniáról, ahova Carles Pugdemont látogatott – felnéznek a katalánokra. Mozgósító ereje van annak, amit őt tesz a nemzeti régiók önrendelkezési törekvéseiben, szolidarításában. Most a nemzeti régiók közül Katalónia az, amely morálisan a legnagyobb erőt képviseli Európában”.

Kérdésünkre, hogy véleménye szerint mindez az önrendelkezést támogató vezetők meghúrcoltatásának a kezdetét jelenti, Izsak Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke leszögezte:

„Nem jelenheti azt, mert ezt nyíltan senki nem vállalná fel és a katalán mozgalom, amely választás elé állítja az európai uniós intézményeket, éppen arról szól, hogy a jog és a demokrácia mellett kell kiállnia az európai intézményeknek. Nem lehet az egészet elkennni, mint ahogy ez a katalóniai népszavazáskor is történt. Akkor Brüsszel hallgatott, messze nem mutatta azt a határozottságot, amelyet Magyarországgal szemben mutat, amikor a jogállamiság álkérdését feszegeti. A spanyol csendőrség a katalóniai népszavazás idején alapvető emberi jogokat sértett meg, megsértette az Európai Unióról szóló szerződést, amely az alapvető emberi jogokat védi, és Brüsszel hallgatott”.

Interjút készítette: Balázs Magdolna

Foto: hirmondo.ro

 

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.