0
0
A törvényjavaslatot március 17-én, hétfőn nyújtotta be a Fidesz a parlament elé, majd kedden el is fogadták a képviselők annak ellenére, hogy a Momentum füstfáklyás tiltakozással próbálta megakasztani az Országgyűlés ülését.
A parlament elé terjesztett módosítás célja a gyülekezési jog korlátozása olyan események esetében, amelyek a gyermekvédelmi szabályozásokkal összeegyeztethetetlenek. Az Országgyűlés hivatalos dokumentuma szerint a jogszabály kiegészítése kimondja, hogy nem engedélyezhető olyan demonstráció, amely sérti a gyermekvédelmi törvényben foglalt korlátozásokat.
A benyújtott javaslat kitér arra is, hogy ha egy szervező megtévesztéssel próbálja engedélyeztetni egy tiltott gyűlést, vagy valaki tudatosan részt vesz egy ilyen eseményen annak ellenére, hogy a rendőrség előzetesen tájékoztatta őt a jogsértő jellegről, az szabálysértésnek minősül. Az elkövető pénzbírságot kaphat, amelyet köztartozásként hajtanak be, és a befolyt összeget gyermekvédelmi célokra fordítják.
A parlament 136 igen és 27 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a törvénycsomagot
A jogszabály Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírásával szerda hajnalban megjelent a Magyar Közlönyben és ezzel hatályba is lépett. A törvény értelmében az eddigi formájában nem lehet többé megtartani a Budapest Pride felvonulást.
A törvénymódosítás értelmében a Budapest Pride szervezői és résztvevői szabálysértést követhetnek el, amelyért pénzbírság szabható ki. A bírság összege minimum 6500 forint, maximum 200 ezer forint lehet. A jogszabály kimondja, hogy a bírság nem váltható ki közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással, az így befolyt összeget pedig a gyermekvédelem céljaira kell fordítani. Amennyiben a bírságot 30 napon belül nem fizetik be, az összeget adók módjára fogják behajtani. Előírták továbbá, hogy a rendőrség arcfelismerő technológiát is alkalmazhat a tüntetések és felvonulások résztvevőinek azonosítására.
A jogszabály elfogadása ellen a Momentum felhívására több százan tüntettek kedd délután a Kossuth téren. A demonstráció után a néhány száz fős tömeg átvonult a Jászai Mari térre, ahol a rendőrség útját állta a tüntetőknek, így megakadályozva, hogy felmenjenek a hídra, amit nem sokkal később teljes szélességében elfoglaltak. A jogellenes demonstráció során bűncselekmény gyanújával három férfit fogtak el és állítottak elő a helyszínről.
Sulyok Tamás elmagyarázta, miért írta alá a gyülekezési törvény módosítását
Facebook-bejegyzésben magyarázta el Sulyok Tamás köztársasági elnök a gyülekezési törvény módosításának aláírása mögötti indokokat.
„Miért írtam alá a gyülekezési törvény módosítását?” – ezekkel a szavakkal kezdte Sulyok Tamás köztársasági elnök Facebook-bejegyzését, amiben részletesen kifejtette a gyülekezési törvény módosításának aláírása mögötti indokokat.
Sulyok Tamás szerint a gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel.
Úgy folytatta: a jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása. A köztársasági elnök kiemelte: a parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.
Hozzátette: az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett.
Az ENSZ felszólította a magyar hatóságok a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonására
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította a magyar hatóságokat arra, hogy helyezzék hatályon kívül a gyülekezési jogról szóló törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő módosítását. Elizabeth Throssell, a hivatal szóvivője szerint a jogszabály önkényes és diszkriminatív módon korlátozza az LMBTQ-közösségek jogait. Emellett az arcfelismeréses technológiák alkalmazását sem támogatja az ENSZ hivatala, irja az index.hu.
Nyugat-európai politikusok is tiltakoznak a Budapest Pride betiltására hozott törvény miatt
Bár még azt sem lehet tudni, hogy milyen formában tartják meg – megtarthatják-e egyáltalán – a június 28-ára meghirdetett Budapest Pride-felvonulást, az esemény Facebook-oldalán már több mint 10 ezren jelezték, hogy részt vesznek, vagy érdeklődnek a rendezvény iránt, tájékoztatott a népszava.hu.
A szervezők közlése szerint a felvonulás betiltását lehetővé tevő törvény villámgyors elfogadása nemcsak idehaza váltott ki felháborodást, a nemzetközi tiltakozás is egyre nagyobb. Hiszen – ahogyan arra előző cikkünkben Somogyi Zoltán politikai elemző felhívta a figyelmet – az Európai Unióban egyedül Magyarországon akarják ellehetetleníteni a Pride megrendezését.
Több külföldi városban szolidaritási tüntetés szerveződik. Írország külügyminisztere felszólította a magyar kormányt, hogy hagyja abba az LMBTQ-közösség elleni támadásokat és tartsa be EU-s kötelezettségeit. Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős, valamint a demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa, továbbá Belgium miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere is kiállt a magyar LMBTQ-közösség, a szólás- és gyülekezési szabadság mellett. A svéd miniszterelnök szintén bírálta a fideszes kormányt: Magyarország szerinte „egyre távolabb sodródik a szabad Európától”.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, a Patrióták Európáért pártcsoport EU-csúcs előtti egyeztetésére érkezve kevésbé kategorikusan fogalmazott, mint amikor azt tanácsolta a pride szervezőinek, hogy „ne bajlódjanak” az idei felvonulás előkészítésével („kidobott pénz és idő”), vagy amikor Lázár János minisztert erősítve helyeselte a rendezvény betiltását. Az MTI tudósítása szerint arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország betiltja-e a Budapest Pride-felvonulást, Orbán közölte: „Ebben a pillanatban még nem tartunk ott”.
A miniszterelnök ismét a gyermekek védelmére hivatkozott, és igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy nem tartóztatnának le senkit, aki részt venne az eseményen. Hanem majd bírságot kell fizetnie. „Ha törvénysértő vagy, ha megszeged a törvényt, akkor fizetned kell” – jelentette ki. (A teljesség kedvéért: a résztvevők azonosításához a rendőrség arcfelismerő szoftver használatára is felhatalmazást kapott. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogi szakértője lapunknak alkotmányos szempontból jogsértőnek és megfélemlítő hatásúnak minősítette az eljárást.)
A magyar egyházi vezetők közül Fabiny Tamás evangélikus püspök emelte fel a szavát a gyülekezési jog csorbítása és a Budapest Pride elleni kormányzati fellépés miatt. A Válasz Online podcastjéban arra figyelmeztetett, hogy a „dehumanizálással megfosztjuk ezeket az embertársainkat attól, hogy ők Isten képmásai, akik küzdenek az identitásukkal, akiket szeretnünk, segítenünk, támogatnunk kell”. A tiltás és az ezzel kapcsolatos hisztéria szerinte emberek életébe kerülhet. Lelkipásztori felelősséggel arról beszélt, hogy ezekről az emberekről, akik most még inkább megnyomorítva érzik magukat, egyszer számot kell adni. A püspök kérte a döntéshozókat, hogy figyeljenek a lelki szempontokra.
Közben Karácsony Gergely váratlan konfliktusba keveredett a Pride ügyében. Baranyi Krisztina, a fővárosi közgyűlés ellenzéki tagja (és Ferencváros polgármestere) a „világ leggyávább főpolgármesterének” nevezte Karácsonyt, amiért „letiltotta” a jövő hétre benyújtott előterjesztéseit, amelyekkel a betiltásra reagálhatott volna a főváros. Karácsony Gergely, aki régebben is, a napokban is többször kiállt a Budapest Pride mellett, azzal érvelt, hogy nem szeretné, ha ebben a kérdésben a közgyűlés olyan előterjesztéseket tárgyalna, amelyek elfogadására semmi esély. A DK viszont közleményben tudatta, hogy Baranyi Krisztinát támogatja.
Az Őrült Nők Ketrece színházi társulata fanyar humorral reagált a Pride körüli viharra. „Tudjuk, hogy drága a jegy hozzánk, de most már sokkal olcsóbb, mint egy jegy a Pride-ra” – írták arra utalva, hogy a felvonulás résztvevői akár 200 ezer forintos bírságot is kaphatnak. Hozzátették: ez csak poén, de kényszert éreznek arra, hogy röhögjenek a „hatalmukkal visszaélők hülyeségein”. A társulat kinyilvánította szolidaritását a Pride-dal és mindenkivel, akit a mindenkori hatalom akadályoz véleménye kifejtésében: „kerüljön akár fejenként 200 ezerbe, mi ott leszünk”.
Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője bejelentette, hogy pénzalapot hoznak létre a büntetések kifizetésére.
A Budapest Pride szervezői a közösségi oldalukon hangsúlyozták, hogy a munka még csak most kezdődik igazán, minden önkéntesre és támogatóra szükségük van. Ígérték, hogy nem állnak meg addig, amíg „el nem takarítjuk a jogrendszerből ezt a szörnyűséget. Pride volt, Pride van, Pride lesz! Éljen a magyar szabadság!”.
Portalul okoshír.hu menţionează: A gyülekezési jogot érintő törvénymódosítást a Parlament a napokban gyorsított eljárásban fogadta el. Egy statisztikai adatbázis szerint 1998 óta hat másik törvényjavaslat esetében alkalmaztak hasonlóan gyors eljárást. A törvénymódosítás a gyülekezési jog korlátozását célozza. A javaslat a parlamenti igazságügyi bizottság ülése előtt egy órával került benyújtásra. A bizottsági ülés után egy képviselő kivételes eljárásról szóló kérvényt nyújtott be. A javaslatot a kormánypárti többség elfogadta, majd a parlament elé került, ahol a vitát követően elfogadták. Az elfogadott törvényt az államfő aláírta, és a Magyar Közlönyben való megjelenést követően hatályba lépett.
Az elmúlt 27 évben a 4091 elfogadott törvény közül 7 esetben, azaz a javaslatok 0,17 százalékában alkalmaztak ilyen gyors eljárást. Az első Orbán-kormány alatt egy költségvetési módosítót szavaztak meg ilyen módon, ahol a pártok többsége egyetértett. A szocialista kormányok alatt három hasonló indítvány került a képviselők elé, köztük egy Rogán Antal által benyújtott javaslat is a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény módosítására. 2010-ig két további javaslatot fogadtak el ilyen gyorsan, mindkettő a választási eljárásról szóló törvényt módosította.
A 2010 óta kormányzó Orbán-kormányok alatt a veszélyhelyzetekkel összefüggésben gyakran alkalmaztak gyorsított törvénykezést. A Pride-ot érintő törvény előtt két alkalommal került sor hasonlóan gyors eljárásra: egyszer a vörösiszap-katasztrófa utáni intézkedésekkel kapcsolatban, egyszer pedig a lakáspénztárak állami támogatásának megszüntetésekor.
Más törvények elfogadása hosszabb időt vett igénybe, például a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikálása. A ratifikációs kérést másfél évnyi huzavona után hagyták jóvá.
Forrás: hirado.hu/index.hu/nepszava.hu
Foto:HVG.hu/hirado.hu/Népszava/HajduPress/Index.hu
Average Rating