0 0
Read Time:3 Minute, 3 Second

A Népszava számolt be elsőként arról, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek a fideszes potentátok által irányított, közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik.

A tiltás összesen 21 magyarországi egyetemet érint, ennyi működik ugyanis alapítványi formában. A lap szerint a döntés hátterében az áll, hogy „az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket”. Mint írják, a döntést december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor befagyasztották a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Ezzel együtt adták utasításba, hogy az EU nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel.

Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott. Az azóta már modellt váltott Corvinus a legtöbb résztvevőt küldő három egyetem között volt. A Corvinust a Horizont-döntés is fájdalmas érinti: az intézmény 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból.

Az érintett egyetemek között van a Corvinus mellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a vidéki nagy egyetemek mindegyike, így mások mellett a debreceni, a szegedi, a pécsi, a miskolci, a győri Széchenyi István vagy például a soproni egyetem is.

A hír megjelenése után többen is azt remélték, hogy csak félreértés történhetett: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter – egyben a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke – és Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke is így fogalmazott. A Szabad Európa megkereste az ügyben az Európai Bizottságot, az uniós testület válasza pedig megerősítette: „nem értettünk félre semmit”.

Sőt, mint jelezték, az Orbán-kormány valójában már réges-rég tudott arról, hogy a fideszes pártfunkcionáriusok egyetemi alapítványokba ültetését kifogásolja az EU, ugyanis a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által felhasznált uniós támogatások átláthatósága egyike volt annak a 17 vállalásnak, amiről megegyeztek a magyar kormánnyal az uniós pénzek folyósítása érdekében. Az Európai Bizottság ennek megfelelően már tavaly év közben jelezte az alapítványi fenntartású egyetemek esetében a problémát.

Ráadásul a testület tájékoztatása szerint meg is egyeztek abban, hogy 2022. szeptember 30-ig a kormány törvénymódosítással rendezi az összeférhetetlenségi ügyet, a vagyonkezelő alapítványok működéséről szóló törvénymódosítást pedig el is fogadta a parlament 2022. október 4-én, október 13-án pedig hatályba is lépett.

Csakhogy az Orbán-kormány 2022. november 1-jétől ismét lehetővé tette a politikai vezetők számára, hogy egyéb munkát is végezzenek díjazásért (magyarra fordítva, más jogcímen is felmarkolhassanak milliós fizetéseket), így a bizottság kérésével ellentétben a fideszes felsővezetőket mégsem zárták ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumából.

Az Európai Bizottság szerint a jelen helyzetben a politikai vezetők részt vehetnek a közpénzek kifizetésével kapcsolatos döntéshozatalban olyan intézményeknél, amelyekkel egyrészt jogviszonyban állnak, másrészt ahol kulcsfontosságú döntéshozatali jogkörökkel is rendelkeznek. Így a novemberi módosítás értelmében a kormány nem hajtotta végre megfelelően a korábbi vállalását – közölte a testület, hozzátéve, továbbra is szoros kapcsolatban vannak a magyar hatóságokkal és ha szükséges, további intézkedéseket hoznak.

Közölték azt is, hogy az Európai Bizottság saját kezdeményezésre, vagy Magyarország kérésére, de legkésőbb az intézkedések elfogadását követően egy évvel újraértékelheti a helyzetet, ennek keretében dönthet majd az Európai Tanács a büntetés megszüntetéséről, fenntartásáról vagy módosításáról, az új kormányzati intézkedések függvényében.

Forrás: népszava.hu

Foto: Hirstart.hu

Happy
Happy
0 %
Sad
Sad
0 %
Excited
Excited
0 %
Sleepy
Sleepy
0 %
Angry
Angry
0 %
Surprise
Surprise
0 %

Average Rating

5 Star
0%
4 Star
0%
3 Star
0%
2 Star
0%
1 Star
0%

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest site folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.