0
0
Magyarországnak, mint majdnem mindegyik közép-kelet-európai országnak, komoly demográfiai problémái vannak. Ezeket a problémákat semelyik kormány vagy családpolitika nem tudta érdemben érvényesíteni. Ez egy állandó és valódi kihívás, véli Stefano Bottoni olasz történész, aki azt is megjegyzi, hogy:
A munkaerő hiánya Magyarországon drámai méreteket öltött, több százezer képzett vagy félig képzett ember hiányzik a munkapiacról és nemcsak azért nem lehet pótolni, mert nem szeretjük a migrációt, hanem azért, mert a főmigrációs csatornák egyébként is elkerülik ezt a térséget. Azért itt van egy ilyen hatás, van egy komoly migrációs csatorna, amely, egyrészt, földrajzilag nem túl sok kilométer igénybevételét jelenti, nem kell sokat utazni a célhoz, míg másrészt, kulturális aktivitást garantál. Magyarország számára ez a határontúliakat jelenti.
A magyarországi beruházások, a magyar tőkeinjekció felerősödése több területen megfigyelhető. Ez a nemzetpolitikai befektetés nemcsak jelentős gazdasági szerepet töltött be, hanem integrációs űrt is orvosolt egy alternatív – Budapest által vezérelt – integráció viziójával, állapítja meg a történész, megjegyezve:
Orbán Viktor elképesztő módon szuverén szereplő saját döntéseiben. Magyar oldalról nemigen befolyásolható. Előfordult már, hogy december közepén kezdtek el telefonálni Budapestről Erdélybe, hogy itt van több milliárd pályázati pénz, találjanak ki gyorsan valami projektet, amire el lehet költeni.
Ez is a különbség, hogy miközben egy RMDSZ-es miniszter vagy államtitkár néhány hónapot gürizik Bukarerestben és eljár tucatnyi hatósághoz, párthoz stb. és nem tudom hány megállapodást kell kössön azért, hogy legyen valami, Budapestről egyszerűen várni lehet valamit, ami gyakran meg is érkezik. Ez egy nagyon csábító ajánlat, mert egy teljesen másképp működő állami gépezet, a saját rendszerét hozza és a saját rendszere olyan, hogy gyakran – és ezt látjuk Magyarországon is és végül is ez ennek az exportja gyakorlatilag – nagyon hatékonyan és nagyon gyorsan tud működni akkor, amikor az érdekei úgy diktálják, és ez a hatékonyság, gyorsaság vagy éppen bőkezüség, nagyon imponáló, amikor látja az ember, hogy két év alatt felépül valami, van kivitelező, van pénz, senki nem szól bele, senki nem állítja le a munkát, nincs az a szakhatóság, amely ebbe vagy abba bele tud kötni.
Ez Magyarországon a 90-es évek óta vita és a politikusok által elfogadott álláspont az, hogy a határontúli politikában a közösségek szülőföldön való boldogulását kell erősíteni. Ez így van. Csurka István volt az egyetlen, aki a 90-es évek elején nyíltan meghirdette azt, hogy a külhoni szorványközösségeket át kellene telepíteni. Tehát ott ahol nincs magyar jövő, ott értelmetlen fenntartani, és akkor mindenki lehurrogta. Nyilván most a XXI-ik században senkit nem telepítünk, a demokráciában nem telepítünk, mindenki ott lakik, ahol szeretne. De ezzel még nincs megoldva a probléma, ez egy álszent állapot, mert a kárpátaljai, vajdasági és erdélyi közösségeknek adott támogatások egyrésze, plusz a kettős állampolgárság gyakorlatilag egy könnyített migrációs csatornát nyújt, zárta gondolatait Stefano Bottoni.
Szerkesztette: Székely Dénes
Foto: hu.wikipedia.org
Average Rating