0
0
A magyar, a román és a székely himnusz eléneklésével kezdődött el, a múlt hét végén, Zilahon az RMDSZ 13. kongresszusa. A küldötteket és meghívottakat házigazdaként Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte.
A város polgármestere, Ciunt Ionuţ is üdvözölte a jelenlévőket. Úgy vélte: szükség van megértésre, bölcsességre, toleranciára. Reményének adott hangot, hogy ebbe az irányba haladnak majd a kongresszus munkálatai is. Zilah önkormányzata elsődleges feladatának tekinti a helyi lakosok életszínvonalának növelését, románokét és magyarokét egyaránt, mondta.
Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözlő beszédében őgy fogalmazott: románok és magyarok a 21. században nem lehetnek egymás ellenségei. Verseny, egymásrautaltság ugyan van, de a párbeszédnek gyakoribbnak, mélyebbnek és őszintébbnek kell lennie, mondta. szabadsag
Kelemen Hunor szerint meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a “Nem hátrálunk meg” jelszó alatt zajlott kongresszuson, tartott politikai tájékoztatójában beszélt erről a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva. Hozzátette: “ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, ami a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése”.
Kelemen Hunor sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) vállalt szerepét. Úgy vélte: a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban. “Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára” – jelentette ki a politikus.
Az RMDSZ elnöke “politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. “Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” – fogalmazott. A jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek “újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, hogy a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek. Azt is célnak tekintette, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és Románia elismerje a magyar közösséget államalkotó tényezőként.
Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának a javaslatát. Javasolta, hogy csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte. “Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van. “Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (…) sem a székely zászlóért, sem Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés” – jelentette ki.
Az elnök megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni.
A modern Románia megalakulásának a jövő évi centenáriumára több felszólaló ki kitért. Markó Béla, a szövetség volt elnöke kijelentette: baj van a magyarok ünnepi lelkesedésével. Úgy vélte azonban, hogy a románoknak sem nagyon van mit ünnepelni a centenáriumon, mert nem épültek meg az Erdélyt és Romániát összekötő autópályák, gyorsvasutak, nem valósult meg kiterjedt parlamenti demokrácia és a jogállamiság az országban. Markó Béla hozzátette: az erdélyi magyarok a román állam megreformálásában lehetnek a román pártok partnerei.
A zilahi kongresszuson az RMDSZ módosítja alapszabályát, programját, és stratégiai dokumentumot fogad el a következő két év cselekvési prioritásairól.
“Románia és Magyarország együttműködésre van itélve. Magyarország kész “újragombolni a mellényt” a magyar-román államközi kapcsolatokban. A magyar miniszterelnök-helyettes a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zilahi kongresszusán mondott köszöntőjében beszélt erről a tanácskozáson jelen lévő Liviu Dragneához, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökéhez is szólva.
Elmondta, hogy a magyar-szlovák és a magyar-szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, mint a magyar-román kapcsolatok, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült Magyarországnak kialakítania. “Ha meg tudtuk tenni magyarok és szerbek, magyarok és szlovákok, miért ne tudnánk megtenni magyarok és románok” – jelentette ki. Hozzátette, Magyarország abban érdekelt, hogy minél jobb kapcsolat alakuljon ki Románia és a visegrádi csoport országai között.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arra kérte a kongresszus román meghívottjait: kérdezzék meg a nyugat-európai országokba kivándorolt románokat, ártott-e ezeknek az országoknak az, hogy autonómiát biztosítottak a területükön élő őshonos kisebbségeknek. Hozzátette: ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett. Kijelentette: ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai.
Semjén Zsolt azt kérte ugyanakkor a “román barátoktól”, hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak.
A miniszterelnök-helyettes gratulált az RMDSZ-nek a Magyar Polgári Párttal (MPP) való összefogáshoz és ahhoz a megerősödéshez, amelyet a tavalyi választási eredmények jeleznek. Úgy vélte, ami az RMDSZ-szel, az erdélyi magyarsággal történik, az az egész Kárpát-medencére kihat. Ahhoz is gratulált ugyanakkor, hogy az RMDSZ a nemzetközi közegben is aktívvá vált. Azt ígérte, hogy Magyarország és minden magyar nemzetrész ki fogja venni a részét annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtéséből, amely a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges. Azt is elmondta, hogy Erdély sem fog kimaradni abból a gazdaságfejlesztési tervből, amelyet a magyar kormány Kárpátalján és Szerbiában indított el.
Sérelmezte, hogy az utóbbi években Romániában “a szerzett jogok visszavágása történt”. Megemlítette a kommunista rezsim által államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának a leállását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) állandósult jogsértést és a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni hatósági eljárást, valamint a korrupcióellenes harc jegyében meghurcolt önkormányzati
Az MSZP nevében felszólaló Molnár Gyula elnök arról beszélt, hogy Európában a bezártságot hirdető nacionalisták és a szabadság pártján állók harca zajlik. Úgy vélte, az erdélyi magyarok számára is rossz a bezárkózó, idegengyűlölő politika, amely azonban visszaszorulóban van Európában.magyarhirlap.hu
Antonio López-Istúriz White — az Európai Néppárt főtitkára videó-üzenetében azt hangsúlyozta, tisztában van vele, hogy a romániai magyarok a csatákat két fronton vívják, hiszen a kisebbségi törvények bővítéséért harcolnak, ugyanakkor azért is küzdenek, hogy a kisebbségeket érintő törvényeket betartsák. ‘Támogatunk benneteket, mert hisszük, hogy a nemzeti kisebbségek sokszínűséget jelentenek, és ez a változatosság adja minden európai társadalom erejét. A kisebbségeket a jogállamiság keretein belül kell megvédeni, egyetértésben az ország minden lakójával’ — hangzott el az üzenetben.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke úgy fogalmazott, az együttműködés által két évvel ezelőtt új fejezet nyílt az Erdélyi magyar politikában, az új felelősség korszaka, ennek tartópillére az erősközösség és elkötelezettség. ‘A történelem során azt láttuk, hogy összetartozás nélkül meggyengülnek a közösségek. Jelmondatunk: Józan ész, magyar szolidaritás és felelősség a választók iránt. Mi innen indítottunk és úgy néz ki jól döntöttünk. Egy erős érdekképviselet által tudjuk megvalósítani céljainkat. Ígérjük, hogy hozzájárulunk az érdekképviselet érvényesítéséhez, arra fogunk törekedni, hogy több mint negyed század után végre Romániában is lezárjuk a posztkommunizmus korát’ — mondta.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette: a magyar együttműködésnek mindenképp fontos túltekintenie a határokon. ‘Hisszük, ami jó Erdélynek és az RMDSZ-nek az jó a Kárpátaljai magyar közösségnek is. Bízunk benne, hogy az RMDSZ az elkövetkező néhány évtizedben ismét sikereket fog elérni’-mondta.
Az RMDSZ következetes kisebbségvédelmi politizálását méltatta Paul-Jürgen Porr, a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) elnöke. Úgy értékelte, a két szervezet hidat képez az anyaországok és a Romániában élő német, illetve magyar kisebbség között.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke beszédében elmondta: ‘számukra, legkisebb magyar közösségként, nagyon fontos az anyaországgal és a legnagyobb magyar közösséggel való jó partnerségi viszony. Köszönöm, hogy mindig partnerként tekintenek ránk, remélem egy hosszú kapcsolat áll még előttünk. Azt gondolom, hogy ez egy üzenet a kétkedőknek.’
Petrolena Mihaela Csokany a romániai kisebbségek parlamenti képviseletének üdvözletét tolmácsolta. Úgy vélte, az RMDSZ-szel közösek céljaik: kisebbségiként megőrizni az identitást, ápolni a kultúrát. A kisebbségi törvénytervezet ennek szükségszerű eleme. ‘Többet és közösen kell dolgoznunk azért, hogy ezt elfogadják’ — nyomatékosított.
Samu István, a Magyar Közösség Pártjának országos elnökségi tagja beszédében azt hangsúlyozta: ‘az RMDSZ azt üzeni, nem hátrálunk meg, mi azt mondjuk, valóban ne hátráljatok meg, mert együtt erő vagyunk. A magyar nemzetközösség családjába tartozunk és így a céljaink azonosak.’
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség országos elnökségi tagja beszédében az ukrajnai magyar közösség megmaradásért folytatott törekvéseiről beszélt, majd párhuzamot vonva kifejtette, bízik az erdélyi magyar közösség erejében, a civil szervezetek sikereiben, a történelmi egyházak kiállásában és az RMDSZ munkásságában, hogy egy szebb jövőt teremtsenek Erdélyben, a szülőföldön.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke úgy fogalmazott, Európa nyugati és északi országaiban bebizonyosodott: a kisebbség a többséget gazdagítja, nem szegényíti. Itt az ideje, hogy ezt Románia is megértse. Mint mondta, Európa őshonos kisebbségei egy lapon vannak a Minority SafePack polgári kezdeményezést illetően, majd emlékeztetett: jövő héten május 17-21. között Kolozsváron zajlik a FUEN-kongresszus, ahol a Minority SafePackhez szükséges egymillió uniós aláírás összegyűjtésének szimbolikus elindítását tervezik.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a kongresszus meghivottja, azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy a román modern állam megalakulásának 100-ik évfordulóján a két politikai alakulat dolgozzon együtt a következő 100 évre szóló projekt megvalósulása érdekében.
“Nagyra értékelem, hogy az RMDSZ a romániai demokratikus pártokkal együtt részt vesz egy új, Románia érdekét szolgáló, a következő 100 évre vonatkozó projekt kidolgozásában. Jövőben együtt ünnepeljük a centenáriumot. A történelmi sebeken, illetve a teljesen nem demokratikus rendszerek túlkapásain túlmenően, történelmünk közös, főleg itt, Erdélyben, ahol az emberek békében, baráti viszonyban és az összefogás jegyében éltek és élnek. Ez láthatjuk, ha a közösség szintjén elemezzük a helyzetet. Még,, ha néha úszit is a politika, főleg a választási kampányok idején, arra kérem, legyünk racionálisak és pragmatikusak és beszéljük meg közös ügyeinket, itthon, és próbáljuk együtt megoldani. (…) Ha egyetértünk a széthúzó stratégiákkal – melyek egy részét épp, hogy az ország területén dolgoznak ki – elveszithetjük azt is, amit együtt épitettünk, s véleményem szerint a legfontosabb, amit nem szabad elveszitenünk az a kölcsönös bizalom a magyarok és románok között. Arra kérem, hogy a román modern állam megalakulásának 100-ik évfordulóján dolgozzunk együtt a következő 100 évre szóló projekten”, nyilatkozta Liviu Dragnea az RMDSZ kongresszusán.
Klaus Iohannis államfő üzenetében köszöntötte az RMDSZ XIII-ik kongresszusát. Az üzenetet Laurenţiu Ştefan elnöki tanácsos tolmácsolta. “A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai demokratikus épitkezés egyik fontos pillére volt és az most is, és meggyőződésem, hogy hosszú időn át továbbra is az lesz. Önök jól tudják, hogy a demokrácia nem egy megszabott hatá vagy, egy rendeltetési hely, hanem egy útvonal, amelyre ráálltunk mindannyian: románok, magyarok, németek és a más nemzeti kisebbségek tagjai, Románia valamennyi állampolgára, azzal a törkevéssel, hogy egy nyitott, plurális, toleráns és sikeres társadalmat épitsünk ki. Az évek során az RMDSZ sikeresen képviselte a magyar közösséget, de ugyanakkor részt vett a kormányzásban a többi jelentős romániai párttal együtt. Parlamenti jelenléte és a többi politikai erővel való együttműködése, a decemberi forradalom után, a romániai magyarok érdekeinek érvényesitését eredményezte és hozzájárult a román társadalom demokratikus konszolidálásához és hazánk euro-atlanti integrációjához”, hangzott az államfő üzenetében.
Sorin Grindeanu kormányfő azt a meghivást intézte az RMDSZ-hez, hogy legyen partner az infrastruktúra fejlesztésére hivatott programban és a közszférában dolgozók jövedelmeinek növelését célzó projekt gyakorlatba ültetésében.
Az erdélyi magyar lapok kommentárjai az RMDSZ kongresszusáról
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) reménytelennek tűnő kiútkereséséről cikkeznek a szövetség kongresszusát kommentáló erdélyi magyar lapok.
A Krónika vezércikkírója arra figyelt fel, hogy a szövetség legfőbb döntéshozó fórumát nem hozta lázba a magyar közösség problémái megoldásának a keresése. “Pontos leltárt lehetne összeállítani mindabból, ami a magyar közösség tagjainak külön-külön és egészében fáj vagy hiányzik, ám a kongresszusi küldöttekből mintha hiányozna a tűz, ami éltetné a kisebbségi jogok kiharcolásához szükséges lelkesedést” – állapította meg a cikkíró aki azt is felrótta, hogy az RMDSZ-ből kihalt a vitaszellem.
A Krónika vezércikke a román hatalomnak és politikának az RMDSZ-hez való viszonyulásában tapasztalt kettősségre is figyelmeztet. “Miközben a román közméltóságok és pártelnökök a zilahi nagygyűlésen is az egekig magasztalták a politikai alakulatot, az állami intézmények ott tesznek be a magyaroknak, ahol csak tudnak” – állapította meg. Úgy vélte: erre figyelmeztetnie kellene a szövetségnek a román partnereit.
A székelyföldi Háromszék cikkírója a kongresszus “Nem hátrálunk meg!” jelmondatát parafrazálva állapította meg véleménycikkében: “Nem hátrálunk, megrekedtünk”. A cikkíró arra figyelmeztetett, hogy a szövetség a kongresszuson elsősorban olyan témákkal foglalkozott, amelyek megoldása másokon múlik.
A román pártokkal való együttműködés “féloldalasságát” azzal példázta, hogy a jó viszony ellenére a bukaresti törvényhozásban tizenkét éve benyújtott kisebbségi törvénytervezet elakadt, “a megyék és települések szintjén pedig a kormánypártok helyi emberei, a kormány megbízottjai inkább az ellentáborhoz tartoznak, olykor kihívó és tüntető módon, a szélsőségesek bátorításával”.
“Ebben a szűk mozgástérben kellene valamit elérni. (.) Ebből a gödörből az RMDSZ sem nagyon lát kiutat, ezt sugallja az iránymutatónak nevezett kongresszus jelszava is. Nem hátrálunk meg? Nem is haladunk. Védekezünk. De ez nem elég…” – írja a Háromszék
A Kolozsvári Szabadság is a Wesselényi Miklóstól vett “Nem hátrálunk meg!” jelmondat olvasatait boncolgatja. Ezek közül azt emeli ki, hogy az erdélyi arisztokrata a modernizáció híve volt, és jelenleg az RMDSZ is modernizációs kihívásokkal szembesül.
Forrás: román és magyar media
Foto:Székelyhon
Szerkesztőség
Average Rating