0
0
Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke az elkövetkező öt évben is, miután 401 voksot kapott az Európai Parlamenttől, ami negyvenegy szavazattal haladja meg a megválasztásához szükséges támogatást. Leyennek legalább 360 szavazattöbbségre volt szüksége.
Ursula von der Leyen csütörtökön az Európai Parlamentben ismertette új európai bizottsági elnöki mandátumának politikai irányvonalait. Ezek szerint bőkezűen teret engedett a 2028-2034 közötti időszakra szóló többéves uniós költségvetésnek, és bejelentette, hogy az európai források lehivását a reformoktól teszik függővé.
Lényegében közölte elvi álláspontját a most Brüsszelbe zajló nagypolitikai vitában, melynek keretében közös nevezőre szeretnének jutni arra vonatkozóan, hogy a jövőbeni uniós alapok folyósitását a reformok megvalósitásához kössék-e. Az EU egyes vezetői, különösen a nettó adományozó országok, azt szeretnék, ha a jövőbeni kohéziós alapokat csak akkor folyósítanák, ha az ezekben részesülő országok adó- és gazdasági reformokat hajtanak végre, ahogy az most az Országos Helyreállitási Terv (PNNR) alapján folyósitott pénzekkel is történik. Ezzel szemben a többi állam azt szeretné, ha az európai alapok a jelenlegi állapotukban maradnának, reformok nélkül.
„Új megközelítésre van szükségünk egy modern és konszolidált uniós költségvetéshez. Ezt szemelőtt tartva, 2025-ben új, hosszú távú költségvetést fogok javasolni, amely jobban összpontosít prioritásainkra, és célkitűzéseinkre, és rugalmasan azokra a területekre irányul, ahol a legnagyobb szükség van az uniós fellépésre. Irányelveken, nem programokon alapuló költségvetést szeretnék. Egyszerűbb működésű költségvetést szeretnék – kevesebb programmal és valamennyi uniós országra vonatkozó tervvel, amely kulcsfontosságú reformokat a beruházásokhoz köti, és közös prioritásainkra összpontosít, beleértve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítását” – áll az Ursulavon der Leyen által csütörtökön az Európai Parlamentben bemutatott állásfoglalásban.
Emellett Ursula von der Leyen kétszer is megemlítette, hogy az uniós forrásokat a jogállamiság tiszteletben tartásához kötik majd.
„A jogállam tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz. Ennek biztosítása érdekében szorosabb kapcsolatot teremtünk a jogállamiságról szóló jelentés ajánlásai és a pénzügyi támogatás között. És biztosítani fogjuk, hogy a jövőbeli hosszú távú költségvetés erős garanciákat nyújt a jogállamra vonatkozóan – beleértve az általános feltételrendszert is, amely minden uniós alapra vonatkozik” – mondta Ursula von der Leyen, megemlítve a „nukleáris opciót” is, amely az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének aktiválását jelenti, amellyel egy államot megfosztanak szavazati jogától, a jogállam megsértése esetén.
„A NextGenerationEU helyreállitási eszközből is tanulunk, amely megmutatta, hogyan kapcsolható össze a költségvetés a jogállamiságot erősítő reformokkal. A 7. cikk szerinti mechanizmus fokozott érvényesítését továbbra is hatékonyan kell alkalmazni, többek között a jövőbeli kibővült Unióban is” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Ugyanebben az állásfoglalásban Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU-nak „új saját forrásokra” van szüksége a közös prioritások elegendő és fenntartható finanszírozásának biztosításáért.
Az új saját források nemzeti szintű forrásgyűjtést jelentenek a közös célok finanszírozására.
Románia számára, amelynek a Nyugathoz képest nagy lemaradásokat kell behoznia, a vita tétje eurómilliárdokat jelent.
Egy ilyen változás fontosabb következményei:
– a kohéziós alapok NEM függnek a reformoktól, és NEM veszíthetik el a tagállamok, csak szélsőséges körülmények között (a jogállam elveinek megszegése, Magyarország esete). Ezzel szemben a PNRR típusú alapokat a reformoktól teszik függővé, és ha ezeket nem teljesítík, az alapok felfüggeszthetők vagy elhalaszthatók (lásd Románia esetét, amely még most sem kapta meg teljes egészében a második részletet, mert nem hajtotta végre a reformokat)
– a kohéziós alapokat a központi kormányzat és a helyi hatóságok kezelik (Románia esetében a nyolc Regionális Fejlesztési Ügynökség – ADR), ami a központi és a helyi szint közötti hatalommegosztást jelenti. A PNRR típusú alapokat pedig csakis a kormányok kezelik, ami az uniós regionális hatóságok elégedetlenségét váltja ki.
– a kohéziós alapok NEM feltétlenül követik az EU alapvető politikáit (pl. a gazdasági versenyképesség növelése az USA-val és Kínával folytatott globális versenyben, ökológiai politikák, digitalizálás), hanem a tagállamok egyedi igényei szerint határozzák azokat (egyes keleti-európai országokban továbbra is olyan alapvető szolgáltatásokra fordítják, mint például a víz, szennyvíz, közművek). A PNRR-forrásokat azonban az Európai Bizottság olyan nagy projektekre forditja, amelyek épp ezen uniós politikáknak felelnek meg az európai gazdaság erősítése érdekében, azzal az elképzeléssel, hogy a közműprojektek a tagállamok felelősségi körébe tartoznak.
Miért fontos Románia számára ez az esetleges tektonikus változás az EU-ban? Mivel az esetleges változások a jövőbeni, 2028-2034-es uniós többéves költségvetéstől lépnek életbe, és ha a jelenlegi kohéziós alapokat teljes egészében vagy nagymértékben felváltják a PNRR jellegű források, az jelentős változásokhoz vezet a gazdaságfejlesztésben.
Sursa: economedia.ro
Fordította: Balázs Magdolna
Foto: Digi24
Average Rating