0
0
Uniós politikák, kisebbségi jogérvényesítés, energiaellátás, az ukrajnai háború – ezek voltak, egyebek mellett, a legfontosabb témák az idei XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (ismertebb nevén: Tusványos, amelyet július 18-23 között szerveztek meg, a „Béke ideje” mottó égisze alatt.
A szabadegyetem legjobban várt eseményét szombaton tartották, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László püspök mondott beszédet.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2024-es választási évről rendezett pódiumbeszélgetésen arról beszélt: „most már látszik a fény az alagút végén”, a kormány már biztosan teljesíteni tudja azt a vállalását, hogy év végéig egyszámjegyűre törje az inflációt, ez már októberre, novemberre bekövetkezhet.
A szabadegyetem Kisebbségi jogok háborúban és békében című pódiumbeszélgetésén Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy „óriási lejtőre” került Ukrajnában a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarság – ügye.
Pedig a háború nem jogosítja fel Ukrajnát a jogszűkítésre, és nem menti fel az alól, hogy teljesítse az EU által a tagjelölt államoknak előírt csatlakozási követelményeket – mondta.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter az energiabiztonság témájában rendezett beszélgetésen azt mondta: a villamosenergia- és a gázellátás tekintetében egyaránt ellátásbiztonság van Magyarországon.
A gázellátás kapcsán kiemelte: stabil és robosztus gázhálózata van az országnak, és Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal összekötik kétirányú kompresszorok és csővezetékek, amelyek az importra és exportra egyaránt lehetőséget biztosítanak.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a rezsicsökkentés politikája folytatódik, és ennek biztosítását, a családok védelmét az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte.
Az egyetemek szerepe szintén téma volt Tusnádfürdőn: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kihangsúlyozta, hogy az egyetem ma már nem csupán elméleti kutatóközpont, nem a tudás elefántcsonttornya, hanem olyan intézmény, amelynek egyre inkább be kell kapcsolódnia az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe.
Az egyetemek szerepe a területfejlesztésben című pódiumbeszélgetésen rámutatott: az általa vezetett tárca stratégiai partnerségeket köt a felsőoktatási intézményekkel a különböző térségek fejlesztésére. Elmondta: ezeknek az adott térségre vonatkozóan specifikus tudással kell rendelkezniük, így gyakorlati szempontból hasznosak tudnak lenni a befektetők számára, és a stratégiakészítésben is segíteni tudnak.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, leendő igazságügyi miniszter egy pódiumbeszélgetésen kifejtette: szétfeszíti az Európai Uniót, ha Brüsszel diktálni próbál a jogalkotás terén, mert ez a folyamat oda fog vezetni, hogy a tagállamok nem tartják be az uniós döntéseket.
Rámutatott: az EU sokféleségét meg kell őrizni, nem kell rákényszeríteni egyetlen tagállamra sem, hogy azokat a jogi megoldásokat alkalmazza, mint egy másik ország, hanem a közös pontokat kell megkeresni. „Ehhez objektív kritériumrendszer kell, olyan, amely mindenkinek megfelel. Ha nem így működik, az EU szét fog esni” – mondta.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter egy beszélgetésen arról szólt, hogy a kultúra közösséget épít, hiszen nem csak a festmények, a zenedarabok a része, hanem a beszélt, énekelt, táncolt anyanyelv is, mely közösséget teremt.
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára egy pódiumbeszélgetésen, az ifjúsági szervezetek képviselőivel közösen megállapította: nincs annyi magyarországi fiatal, hogy nélkülözni lehetne a külhoniakat, a teljes Kárpát-medencében kell gondolkodni.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombati előadásában kihangsúlyozta:
A világ erőegyensúlya elmozdult, és ennek súlyos következményeit nyögjük most. A kiemelte: a második világháború után 80 évig a világban erőegyensúly létezett, és ez az időszak “nekünk, magyaroknak két részből állt”. Volt az első 45 év, amikor “az angolszászok odaadtak bennünket a szovjet kommunistáknak – zárójel: akkor még nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint manapság -,” és volt a második, eddig 33 év, amikor “szabadon, katonai megszállás, Szovjetunió és kommunisták nélkül élhettünk” – fogalmazott. Hangsúlyozta: 80 évig a világ egyensúlya nem bomlott meg, mert a Szovjetuniót sikerült háború nélkül kivezetni a történelemből. Most azonban Kína elfordította a világ egyensúlyát – tette hozzá.
A jelenlegi világpolitikai folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről.
“Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk” – fogalmazott, ő a világegyetem központja -, van távlatos terve – újra naggyá tenni Kínát -, van középtávú programja – visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, amely megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat.
Az egymillió dolláros kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés Kína és az Egyesült Államok között – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve “az igazság az, hogy ez a nagyfiúk dolga. Ebben nekünk nem osztottak lapot”.
Az Európai Unióról Orbán Viktor azt mondta, hogy a benyomásunk alakulhat ki, hogy szorongás gyötri és bekerítve érzi magát. Az Európai Unió jól látja magát, egy gazdag és gyenge unió, amely lázadozó világot lát maga körül, “zavaros lárma, régi sérelmek, sok éhes száj, óriási fogyasztás” – sorolta és kitért az Európába indulni készülő milliókra.
Rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap országlistája azt jelzi 2030-ra, hogy az első tízből kiesik a ma még ott lévő Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, és a ma negyedik Németország a tizedik helyre csúszik vissza.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kiszorítási kísérletet hajtanak végre a föderalisták, nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon, “pénzelték is a politikai korrupció minden eszközét bevetve a magyar ellenzéket” – mondta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, hozzáfűzve: “ugyanezt csinálják most Lengyelországban, és emlékezzenek rá, hogy hogyan akarták megakadályozni, hogy a Meloni-féle jobboldal győzelmet arathasson”.
Azt mondta: abban reménykedik, hogy a 2024-ben esedékes európai parlamenti választás és az azt követő hatalmi pozíció-újraosztást követően “egy számunkra kedvezőbb egyensúlyi helyzet lesz Európában”.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: a párbeszédnek és az összefogásnak nincsen alternatívája, a román-magyar párbeszédre és az erdélyi magyar politikai alakulatok közötti összefogásra utalva.
“Mindazáltal elengedhetetlenül fontos, hogy a román és magyar közös érdekek és az alapvetően szuverenista román nemzeti törekvések mentén előbb-utóbb mégiscsak megvalósuljon a stratégiai partnerség a két nemzet között” – hangsúlyozta Tőkés László.
Kijelentette azt is, hogy az EMNT elnökeként, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) bekapcsolásával tárgyalóasztalhoz hívja az RMDSZ-t és az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ).
Tusványosi beszéde után Orbán Viktor levelet írt a román miniszterelnöknek
Levélben mondott köszönetet Marcel Ciolacu román kormányfőnek Orbán Viktor miniszterelnök a napokban lezajlott bukaresti tárgyalásaikért, valamint a tusnádfürdői szabadegyetem zavartalan lebonyolításának biztosításáért.
„Szeretném megköszönni, hogy Bukarestben fogadott. Köszönöm Önnek és a román hatóságoknak, hogy a tusnádfürdői szabadegyetem biztonságát megteremtették, és a mai beszédem békés és zavartalan lebonyolítását lehetővé tették” – írta román kollégájának Orbán Viktor. Hozzátette: a kettejük találkozója során született felvetések végrehajtásában számíthat a támogatására és az együttműködésére.
A miniszterelnök beszédére nem késtett reagálni a magyar ellenzék:
A Párbeszéd szerint a miniszterelnöknek nincs érvényes gondolata Magyarország jövőjéről, a Demokratikus Koalíció pedig érdemi vélemény helyett, csak egy mondatban reagált a kormányfő beszédére.
„Kellemes nyári időjárást és időtöltést kívánunk!” – mindössze ennyi telt a DK-tól érdemi értékelés helyett a miniszterelnök tusnádfürdői beszéde után.
Gondolatait a Momentum sem tudta részletesen kifejteni. A párt szerint Orbán Viktor felszólalása csak üres semmit mondás volt.
“Orbán már a Jóisten segítségét kéri.” – Ez már az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre bejegyzésében olvasható. A baloldali politikus szerint ugyanis 2030-ig Magyarország nem kerülhet az Európai Unió öt legversenyképesebb országa közé.
Tordai Bence a Párbeszéd – Zöldek Facebook-oldalán fejtette ki gondolatait. Az országgyűlési képviselő azt sérelmezte, hogy a miniszterelnök nem ejtett szót az ökológiai és klímaválságról beszédében. Tordai úgy fogalmazott: megoldások helyett Orbán Viktor egyetlen dolgot mutatott be: hogy nincs érvényes gondolata a jövőnkről.
A Lehet Más a Politika Facebook-oldalán, azt írta: Orbán Viktor vélhetően egy korábbi beszédét mondta el.
A Jobbik-konzervatívok közleményében pedig azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy Orbán Viktor kivezetné az Európai Unióból az országot.
A korábbi Jobbik-elnök, azóta A Nép Pártján néven mozgalmat alapító Jakab Péter is reagált Orbán Viktor beszédére. Az egykori jobbikos szerint a kormányfőnek a legfontosabb a hatalom, amit a miniszterelnök beszédének első öt perce alapján állít.
A 2022-as választások bukott miniszterelnök-jelöltje mindössze röviden kommentálta Orbán Viktor szavait. Márki-Zay Péter azt taglalta, hogy szerinte a 2010 óta miniszterelnöki posztot betöltő Orbán Viktor 2040-ig készül maradni pozíciójában.
Forrás: MTI/magyarhirlap.hu/ hirtv.hu
Foto: Flux24.ro/Origo/Agerpres
Average Rating