0
0
Marosvásárhelyen nemrég zajlott le a Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett megemlékezés és tűntetés a székelyföldi autonómiáért.
Az idei rendezvénnyel kapcsolatosan Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke hirportálunknak elmondta:
„Az idei székely szabadság napi rendezvényt, akárcsak az elmúlt években, a rend, a fegyelem és az elkötelezettség jellemezte. A cél, mint minden alkalommal, most is az volt, hogy felmutassuk az igényt és azt következetesen, rendben és a jogállamiság keretein belül tegyük. Azok akik eljöttek újra és újra bebizonyitották, hogy a rend közössége vagyunk.”
Arra a kérdésre, hogy volt-e mozgositó hatással az, hogy három nappal a Székely Szabadság Napja előtt a luxemburgi törvényszéken a Székely Nemzeti Tanács pert nyer az Európai Birósággal szemben a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés ügyében, Ferencz Csaba elmondta:
„Az aktualitások és főleg a jó hirek bizonyára mozgositó erővel hatnak, de én úgy gondolom, hogy azok akik eljöttek nemcsak ezért jöttek el. A jó hir az mindig jól jön. Tulajdonképpen a közösség nem is tudta teljes mértékben értékelni – hiszen elég összetett folyamatról van szó -, hogy ez mennyire fontos döntés, küzdelem volt annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az autonómiához”.
2017-ben, a Székely Szabadság Napja előtt, egy sepsiszentgyörgyi sajtóértekezleten az SZNT alelnöke azt nyilatkozta, hogy a fiatalabb korosztályt is beakarják vonni Székelyföld autonómiájért folytatott küzdelemben. Megkérdeztük Ferencz Csabát, hogy ez mennyire sikerült az azóta eltelt időszakban?
„Ebben a tekintetben, legalábbis ami a mozgósitást, a jelenlevőket illeti, elmondtható, hogy aki ott volt láthatta, hogy elsősorban az idősebb korosztály képviseltette magát. Szerintem az ifjúság bevonása is egy folyamatosabb és több éven át elhúzódó munka következménye lehet. Nem hiszem, hogy a fiatalok kimaradnak ebből az eseményből. Szerintem a fiatal korosztály, amely valamilyen szinten bekapcsolódik, nem föltétlen ilyen rendezvényekre jön el. De elég ha közvetetten is bekapcsolódnak, hiszen a legfontosab az, hogy minél szélesebb körben – a fiatalok körében is – beépüljön valamilyen szinten az autonómia kérdése. Ezek a rendezvények tulajdonképpen ezt szolgálják. Nyilván az ifjúságot manapság már különleges és nem klasszikus módszerekkel lehet megszólitani. Ebben is, természetesen, fejlődnünk kell, de én azt gondolom, hogy eljut a hir a fiatalokhoz is. Ha megnézzük a közösségi oldalak hirfolyamait, láthatjuk, hogy magát az eseményt hány fiatal osztja meg”, hangsúlyozta az SZNT alelnöke.
Arra a kérdésre, hogy az idei rendezvényen hányan vettek részt, Ferencz Csaba elmondta:
„A sajtóban több ezer jelent meg, szerintünk mintegy 7-8 ezres tömeg volt. Az emlékműnél nem voltunk annyian, de ez szokásos. Nem véletlen, hogy másfél kilóméteres menetoszlop alakult ki és nem véletlen a szlogen sem, ami néha elhangzott, hogy „Gyertek velünk”, hiszen a felvonulásnak az is a lényege, hogy mozgositó jellege legyen, akár közvetlenül is azokra, akik valami miatt nem tudtak eljönni az emlékműhöz vagy netán nem szeretik a szónoklatokat hallani, vagy hallgatni. A fiataloknak, például, nincs türelmük egy 10-15 perces szónoklatot végig hallgatni. Ilyen világban élünk és ezért azt gondolom, hogy a 7-8 ezres jelenlét nagyon fontos. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy nem a számszerűség a legfontosabb egy ilyen rendezvényen, hanem az, hogy a következetes kiállás a hétköznapokra is mozgósitó erővel hat”.
Arra a kérdésre, hogy hogyan reagálja le a román kormány azt, hogy az SZNT pert nyer a luxemburgi biróságon, Ferencz Csaba igy vélekedett:
„Valószinüleg hivatalosan nem fog reagálni, mert a vesztes fél általában nem szokta beismerni, hogy veszitett, legyen az a törvényszéken is. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy függetlenül attól, hogy Románia nem a felperes, hanem az alperes, tehát az Európai Biróság oldalán lépett be ebbe a perbe, hogyha megvalósul a polgári kezdeményezés akkor Románia is nyertes lesz. Gyakorlatilag arról van szó, hogy olyan jogszabály születik, amely több forráshoz jutattja Románia egyik régióját. Egyik jellegzetes régióját. Tehát, az egész Románia gazdagodhat ebből, ha csak a forráselosztásra, és egyáltalán a gazdasági fejlődésre gondolok. Ilyen értelemben, ennek a pernek azért jó az ügye, mert nincs valójában vesztese, illetve Románia nem lesz vesztese, ha a polgári kezdeményezés sikerrel jár.
Következő lépésként az Európai Biróságon be kell jegyezni a polgári kezdeményezést. A törvényszéki döntés már az Európai Bizottság aztalán van. Alapszinten két hónap áll rendelkezésre arra, hogy az Európai Bizottság bejegyezze a kezdeményezést, de tekintettel arra, hogy nemsokára európai parlamenti választások lesznek még az is elképzelhető, hogy ez a határidő több lesz két hónapnál, de ez számunkra akár nyereség is lehet, hiszen fel kell épiteni egy stratégiát a legkevesebb egymillió aláirás összegyűjtésére. Gyakorlatilag megkezdődik egy olyan együttműködési időszak, amely szintén egy óriási nyereség lehet, hiszen éppen ezek a nemzeti sajátosággal rendelkező régiók összefogása történhet meg egész Európában. Tehát ilyen értelemben olyan időszak előtt állunk, mikor a konkrét együttműködések felerősödhetnek. Erre fel kell készülni. Ez óriási munkát jelent nem csak számunkra, de mindazok számára is, akik fontosnak tartják a nemzeti közösségek, az európai kisebbségi közösségek összefogását. Az aláirásgyűjtésre egy év áll rendelkezésünkre. Az aláirásokat hét országból kell összegyűjtenünk és ha ezt sikerül letenni a bizottság asztalára, akkor következik a jogalkotási aktus, ami szinten a bizottság hatáskörébe tartozik, mármint összeállitani azt a tervezetet – természetesen a javaslatok alapján –, amely majd az Európai Parlamentben zöld utat kaphat. Jeleneg a partnerkeresés folyik, természetesen számitunk az azonos sajátosággal rendelkező négy-öt kárpát-medencei ország támogatására, ahol magyar közösségek élnek, Baszk, Katalán, a spanyolországi nemzeti közösségekre gondolunk, illetve Svédországra, ahol nagyszámú magyar diaszpóra él. Bizonyos mértékben a kezdeményés egy gazdasági projekt és a cél az, hogy uniós forrásokhoz jussanak ezek a sajátos régiók”, összegezte a Székely Nemzeti Tanács alelnöke.
Az interjút készitette: Balázs Magdolna
Foto: PestiSrácok
Average Rating