0
0
Némelyik talajtani tanulmány több mint tíz éves, annak ellenére, hogy a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igyekszik mindezeket rendszeresen frissíteni. A jogszabályok szerint ugyanis 10 évenként fel kellene térképezni a teljes megyét, ezt betartani azonban az alacsony alkalmazotti létszám és a szűkös anyagi fedezet miatt nehéz. Idén a megyei hivatal a csíkszentgyörgyi mezőgazdasági területeket „veszi górcső alá”.
Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármestere elmondta, községükben hozzáfogtak a talajtani felméréshez, tájékoztatta erről a gazdákat is, hogy a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) munkatársai helyenként ásásokat végeznek a mezőgazdasági területeiken.
Lukács Zsombor, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatója elmondta, minden megyében, ahol működik talajtani hivatal, az előírások szerint 10 évente fel kell térképezni a teljes megyét. Ez egy országos program része (románul: Programul naţional privind realizarea şi reactualizarea Sistemului naţional de monitorizare sol-teren). Csakhogy az illetékes minisztérium nem finanszírozza úgy a programot, ahogy az ideális lenne, így a személyzet, a felszerelés, és anyagi fedezet hiánya miatt nem tudják mindig tartani a lépést.
A Hargita megyei hivatal 1986-ban alakult, azóta elvégezték a megye mezőgazdasági területeinek teljes talajtani felmérését, van ahol többször is, azonban akadnak községek, ahol már több mint tíz éve nem frissítették a tanulmányt. Az igazgató elmondta, hogy az elkövetkező öt éves tervük szerint igyekeznek azokat a községeket előnyben részesíteni, amelyek a legrégebbi felméréssel rendelkeznek. Tavaly, a mezőgazdasági év alatt Máréfalván, Kápolnásfaluban és Szentegyházán dolgoztak, idén pedig Csíkszentgyörgy a célpont, majd Csíkkozmás fog következni. Terepen ugyanis csak tavasztól őszig tudnak dolgozni a talajtani szakemberek.
A csíkszentgyörgyi mezőgazdasági terület talajtani tanulmánya az 1990-es években készült, és nemcsak elévült már, hanem hiányos is volt. A közel 15 ezer hektáros terület felmérését nemrég kezdték el.
Csak a mezőgazdasági területeket, azaz a szántókat, kaszálókat, és legelőket vizsgáljuk. Többek között megállapítjuk a talaj típusát és minőségét, illetve agrokémiai jellemzőit – sorolta Lukács Zsombor. A vizsgálat módszerét szintén jogszabályok rögzítik, így az előírások alapján átlagban 65 hektáronként vesznek mintát a földből.
Akár 2-3 méter mélyre is leásnak, és a különböző talajszintekből próbát vesznek, amelyeket a laboratórium kielemez. A téli időszakban a talajtani intézet munkatársai ezekből a laboreredményekből összeállítják a talajtani tanulmányt. Megállapítják például a talaj minőségét, megnézik a főbb makróelemek mennyiségét a mintában, nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca) mennyiségét, a szerves anyagok előfordulását, továbbá megvizsgálják a pH-értékét is. Kiszűrik az eredményekből, hogy mennyire savanyú a föld, milyen mértékben, és hol vannak gondok.
Az igazgató kiemelte: azt tudni kell, hogy ezeket a talajtani tanulmányokat a minisztérium vásárolja meg, a megyei hivatal csak fizetség ellenében adhat ki információkat. Állami hivatalként működünk, azonban teljesen önfenntartó módon, a bevételek képezik a költségvetésünket” – magyarázta az igazgató. A gazdák kérhetik például, hogy saját földjükből vett mintából végezzenek agrokémiai vizsgálatokat térítés ellenében. Számukra ez hasznos, hiszen így megtudhatják, hogy van-e szükség műtrágyára, és ha igen, akkor hol és mekkora mennyiségben.
Forrás: szekelyhon.ro
Foto: Székelyhon.ro
Average Rating