A bukaresti Balassi Intézetben kisebbségvédelmi témában tartott pódiumbeszélgetés figyelemre méltó konklúziói

Románia távolról sem mintaország a kisebbségvédelemben, a 2010-es évek óta pedig egyenesen visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok érvényesítése terén – állapították meg csütörtökön Bukarestben annak a pódiumbeszélgetésnek az előadói, amelyet a rendszerváltozás évfordulója előtt tisztelgő „30 éve szabadon” emlékév keretében rendeztek a romániai magyarság helyzetének alakulásáról.

A Magyarország bukaresti nagykövetsége és kulturális külképviselete által kezdeményezett, a bukaresti Balassi Intézetben román nyelven tartott fórumon Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke felidézte: az 1989-es fordulat után a romániai magyarságnak a teljes jogfosztottság állapotából kellett újjáépítenie megmaradásának intézményi feltételeit, kivívnia alapvető kulturális, oktatási jogait, megszerveznie a közösség újjáépítését.

Markó Béla az utóbbi három évtized meghatározó döntései közé sorolta azt, hogy az RMDSZ nem a tüntetéseket, a polgári engedetlenséget és más radikális megnyilvánulásokat, hanem a politikai eszközöket választotta a magyar közösség jogainak kivívására. Az RMDSZ volt elnöke Emil Constantinescu akkori román államfő bátorságát is dicsérő történelmi fordulatnak minősítette az RMDSZ első, 1996-os kormányra lépését, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi jogok terén akkor elkezdett építkezés megrekedt, sőt visszájára fordult, mivel Romániában a meglévő törvényeket, ratifikált nemzetközi egyezményeket sem tartják be.

Annak idején, amikor az RMDSZ elnöke volt, Markó Béla erőteljesen kiállt a magyar kisebbség Budapesttel és Bukaresttel szembeni függetlensége mellett. Erről az álláspontról az RMDSZ új vezetősége teljesen megfeledkezett, ami egyféleképpen érthető is, hiszen Budapest masszivan tömi a Szövetség kasszáját, de emellett olyan elvárásai is vannak, amelyeket a román társadalom nemcsak, hogy alkotmányelleneseknek minősit  de folyamatosan fenntartják az etnikumközi feszültséget.

A kerekasztal-megbeszélésen részt vevő Gabriel Andreescu politológus, globalizációt támogató, emberi jogi aktivista úgy értékelte: Romániában a kommunista politikai rendőrség, a hírhedt Securitate örökébe lépett Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az egykori kommunista elit használta a „magyar veszély” kártyáját hatalma átmentésére és legitimálására. Szerinte az ország a 90-es években csak az emberi és kisebbségi jogokért, az ország demokratizálódásáért nyíltan kiálló értelmiségi csoportoknak – az írószövetségnek, a Társadalmi Párbeszéd Csoportnak (Soros György milliárdos üzletember programjai által létrehozott és támogatott struktúra), a Pro Európa Ligának (amely ugyancsak egyhangúan felvállalja Soros kezdeményezéseit), a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek – köszönhetően kerülte el a jugoszláviai polgárháborúk útját. Andreescu szerint az 1996-os „csoda” – az RMDSZ kormányra lépése – után a civil szervezetek szerepét a politikai elit vette át a kisebbségvédelemben, amely azonban a 2010-et követő években egyre gyakrabban ütközik a közöny és ellenállás falába. Az emberi jogi aktivista szerint paradigmaváltásra van szükség a román kisebbségvédelemben: le kell választani a két legnépesebb közösség, a magyar és roma kisebbség ügyét a többi kisebbségétől, a magyarok jogait pedig a kulturális autonómiák rendszerében és a Székelyföld területi autonómiája révén kell biztosítani.

A pódiumbeszélgetés harmadik meghívottja, Adrian Szelmenczi, az Active Watch médiafigyelő szervezet képviselője rámutatott: a SRI ma is nemzetbiztonsági veszélyként kezeli a magyar közösséget és a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Meglátása szerint erősödik a magyarellenes gyűlöletbeszéd, a román média viszont elhallgatja az Európa Tanács jelentését, amely rámutat, hogy Románia nem léptette életbe az általa ratifikált kisebbségvédelmi egyezményeket. Szelmenczi szerint igaz ugyan, hogy a román parlamentben már nincsenek szélsőséges pártok, de szinte valamennyi pártban vannak olyan nacionalista képviselők, akik szabadságvesztéssel büntetnék a területi autonómia követelését, vagy az etnikai jelképek tiltásáról terjesztenek be törvényjavaslatokat. A szónok a német kisebbség soraiból származó Klaus Johannis államfőt is bírálta, amiért alkotmányossági óvást emelt az RMDSZ által kezdeményezett, alkotmányba ütköző törvényjavaslatokkal szemben.  Szelmenczi megemlitette azokat a módositójavaslatokat, amelyeket az RMDSZ az új közigazgatási kódexbe akart beépiteni annak idején amikor a Liviu Dragnea vezette politikai alakulattal még jó viszonyt ápolt. Szelmenczi szerint e jogszabályt módositó javaslatok Alkotmánybiróság általi elutasitásával – a 90-es évek óta először – ismét korlátozni próbálják a kisebbségi jogokat Romániában.

A pódiumbeszélgetés moderátora, Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke következtetései között megállapította: román többség és magyar kisebbség legfontosabb közös projektje az elmúlt 30 évben Románia európai és euroatlanti integrációja volt. Hozzátette: a 2010-es évek Romániájában tapasztalt visszalépések már csak azért is aggasztóak, mert a kisebbségvédelem elválaszthatatlan a demokráciától, a kisebbségi jogok sérülése pedig magát a demokráciát veszélyezteti.

Hogy jobban megértsük a román többség álláspontját, megemelitjük, hogy a romániai média szerint az utóbbi két évben (2017-ben  és 2018-ban) a kisebbségek több mint 225 millió lej állami támogatásba részesültek, azaz a román állam több pénzt utalt ki számukra, mint a nagy román pártoknak. A sok millió java részét az RMDSZ kapta, pontosabban 2017-ben 24,9 millió lejbe, mig 2018-ban több mint 28,3 millió lejbe részesült. Ezzel szemben a legnagyobb román parlamenti párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 2017-ben, például, mindössze 16,5 millió lej támogatást kapott.

Forrás:MTI

Kiegészitve: Székely Dénes

Foto:3szek.ro

Lasă un răspuns

Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile obligatorii sunt marcate cu *

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.