0
0
Újév kezdetén mindig visszatekintünk az elmúlt évre, mielőtt a jövőbe vetjük reményünket. Kétségtelen, hogy a lezárt 2022-es esztendő kiemelkedő, örömteljes eseménye volt a bukaresti magyarság számára Novák Katalin, Magyarország első nő elnökének látogatása a Calvineum református egyházközségbe, ahol második hivatalos bukaresti látogatása alkalmából találkozott a román fővárosban élő magyar közösség képviselőivel, felekezetre való tekintet nélkül. Ünnepnap volt ez az alkalom mindazok számára, akik jelen voltak a templomban és hallgathatták az elnökasszony őszinte, bíztató szavait, majd személyesen válthattak vele néhány szót a találkozó végén.
Novák Katalin elnök asszony ünnepi beszéde:
“Tisztelt egybegyültek!
Itt vagyok Bukarestben, s a mai napon harmadszor volt alkalmam elénekelni nemzeti imádságunkat. Elõször és másodszor sem éreztem azt, hogy bár csak az én hangom hal¬latszik, egyedül lennék. Most men¬nyire jó volt, hogy a közös éneklés betöltötte itt a templom falait, érez¬hettük, hogy itt vagyunk egymásnak, itt vagyunk egymással. Nem vagyunk egyedül még akkor sem, amikor egyedül állunk egy-egy helyzetben, vagy amikor csak az én énekhangom hallatszik. Számomra az én reformá¬tus keresztény hitem adja meg azt a bizonyosságot, hogy az élet egyetlen percében, egyetlen pillanatában sem lehetek egyedül, hiszen az Úristen közössége mindig ott van.
Amikor nehéznek ígérkezõ dip¬lomáciai feladatok elõtt állok, és azt hiszem, lehet mondani, hogy a mai nap is ilyen volt, akkor hozzá fordulok irányíttatásért, segítségért. Imádságban kérem azt a támogatást, amire egy-egy ilyen nehéz tárgyalásso¬rozaton szükségem van. Ez ad nekem biztonságérzetet és bizonyosságot is, hogy az életem és sorsom, és így a magyar embernek az élete és sorsa nem egyénenként a mi kezünkben van, és nem mi vagyunk urai a saját életünknek, hanem van ott Valaki, aki gondoskodik róla, hogy jókor, helyes döntéseket tudjunk hozni.
Köszönöm azt, hogy itt együtt lehetek a magyar közösséggel, és amikor meglátjuk egymást és azt mondjuk, Békesség Istentõl, ezzel a köszöntéssel üdvözöljük egymást, akkor belegondolunk abba, hogy mit is kívánunk. Talán most, a jelenlegi helyzetben ez az egyszerűnek tűnő kívánság átértékelődik.
Amikor békességet kívánunk, akkor békességet kívánunk a saját közösségeinkben, békességet kívá¬nunk abban a szélesebb közösség¬ben, amelyben itt Önök együtt élnek, magyarok, románok egymással, békességet kívánunk a magyar és a román nemzet tagjainak egymással szomszédságukban, és békességet kívánunk mindannyiunknak, hogy a szomszédunkban dúló gyilkos háború ne lépje át a határokat, ne jöjjön tovább, ne közeledjen hozzánk, és ne kerüljön magyar embereknek az életébe senkinek a személyes vagy egy országnak egy nagyobb ambíci¬ója, vágya, akár területszerzési, akár nemzeti identitás-védelmi ambíci¬ója. Nem szeretnénk ezért magyar embereknek a vérét áldozni. Amikor békességet kívánunk Istentõl, akkor egyfelől kívánjuk azt, hogy békesség maradjon és legyen, másfelõl pedig azt, hogy ebben az Úristen legyen a segítségünkre.
Önöknek azt az erõt kívánom, ami a mindennapokhoz és az ünne¬pekhez szükséges.
Kérem, álljanak fel, hogy közö¬sen elmondhassunk egy imádságot: Teremtõ Istenem, arra kérlek mind¬annyiunk nevében, hogy adj nekünk erőt, bölcsességet és segíts nekünk abban, hogy soha ne felejtsük el, Tiéd az ország, a hatalom és a dicsõség mindörökké. Ámen”.
Köszönjük Elnök Asszony, hogy megtisztelte jelenlétével a bukaresti magyar közösséget. Isten áldja mindennapjait a nemzete fennmaradásáért cselekvő szolgálatában.
Békesség Istentől! – 2023-ban is! Áldott, szeretetteljes Új Évet!
dr.Nagy Éva, Bukarest,
a Brassói Egyházmegye Presbiteri Szövetségének alelnöke,
a Bukaresti Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa
Average Rating