0
0
Márciustól forráshiány miatt megszűnt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett Demokrácia-központok hálózata. A Tőkés László által alapított szervezet budapesti támogatásból közel tizenhárom éven át több mint 270 ezer erdélyi magyarnak segített, a könnyített honosítási eljárás révén, a magyar állampolgárság megszerzésében.
Megkérdeztük Sándor Krisztinát, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét, hogy mi okból függesztette fel a magyar állam a Demokrácia-központok hálózatának finanszírozását?
Nem tudom pontosan az okát, csupán annyi történt, hogy közölték: mi nem kapjuk meg az eddigi forrást, megkapja viszont az RMDSZ Eurotrans Alapítványa és ha úgy gondoljuk, egyeztessünk velük. Viszont mi politikailag az ellentétes táborba tartozunk, úgy hogy nem opció az, hogy egyeztessünk velük. Az Eurotrans folytatja 2015-től megkezdett munkáját, mi pedig nem – forráshiány miatt. Az irodák nagyrészét bezárjuk, a nagyobb, forgalmasabb irodákat próbáljuk még egy ideig fenntartani, de márciustól megszűnt a honosítási, az anyakönyvezési munka nálunk.
… És akkor mit fognak tenni a jövőben, ha a legfontosabb tevékenységet meg kellett szűntetni?
Az elmúlt 12 évben valóban ez volt a legfontosabb tevékenységünk. Az iroda-hálózat már a 2003-ban létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács korában kialakult és ha arra gondolok, hogy a tanács létrehozásának legfőbb célja a különböző autonómia-formák kivívása volt, akkor azt kell mondanom, hogy ezen a téren nem történt előrelépés, úgyhogy ezt a közéleti politikai célt fogja szolgálnia a továbbiakban is a szervezet azokkal az eszközökkel, amelyek még a rendelkezésére áll. Vannak olyan rendezvényeink, amelyek közösségépítő jellegűek, több városban kialakultak az úgynevezett „magyar napok”, amelyeket a mi munkatársaink kezdeményeztek, ezek az évek folyamán befutottak egy pályát, nagy sok városban – Nagyváradon, Temesváron –, most is a mi munkatársaink szervezik. Tehát, ezt a tevékenységet is folytatják a kollégák. Visszatérve a nagy politikai célra, azt hiszem, hogy még mindig van mit tenni, sajnos ez a téma eléggé háttérbe szorult az elmúlt legkevesebb 15 évben és nehéz róla úgy beszélni, hogy az emberek elhigyjék, van értelme ezen a téren harcolnhi.
Arra a kérdésünkre, hogy a magyarok, akik kapcsolatban álltak Demokrácia-központokkal, hogyan fogadták az irodák bezárásának hírét, Sándor Krisztina elmondta:
Senki nem örül egy ilyen döntésnek, mivel mi voltunk az első ilyen iroda-hálózat, amely honosítással és egyéb ügyekkel foglalkozott Erdéyben és elég sokan megszokták, hogy hozzánk kell jönni ilyen ügyekben. A nagyon forgalmas irodákban, mint amilyen a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, nagyváradi, székelyudvarhelyi irodák, folyamatos volt napi szinten az ügyfélfogadás, nagyon sok ügyet elláttunk. Az embereknek át kell szokniuk egy új helyszínre, de előbb-utóbb kialakul ennek is a rendje, azonban átmenetileg biztos lesz egy visszaesés, mert mégis kiesett egy stabil iroda-hálózat. Jelenleg több mint 500 ezer magyar állampolgár van Erdélyben és nagy segítség volt számukra, hogy nem kellett elmenniük a konzulátusokra Csíkszerdába és Kolozsvárra, hanem a lakhelyükhöz legközelebbi városban vagy megyeközpontban tudtak intézkedni, például, ha valami változás történt a családban – születés, elhalálozás, névváltozás -, amit be kellett jelenti, az anyakönyvezést a magyar anyakönyvbe is át kell vezetni. Mi minden erdélyi megyeközpontban jelen voltunk, főleg az elején, aztán volt egy pár megye ahol megszűntettük az irodáinkat, főleg a szorványmegyékben, de még a bezárás előtt is 23 irodával működtünk. Mindenképpen érződni fog iroda-hálózatunk megszűnése, de idővel kialakul; nekünk sem esett jól ez a döntés, de hát eddig volt, 12 évig tartott. Úgy gondolom hogy ebben az időszakban egy történelmi feladatot teljesítettünk és minden kolléga felemelő lélekkel távozik, mert olyan munkát végzett, amely különleges, nemes és jelképes is volt.
… És semmi remény nincs arra, hogy esetleg visszatér döntésére a magyar kormány?
Nyílván, megpróbálunk tenni azért, hogy ez esetleg visszafordítható legyen, de az elmúlt hetekben nem kaptunk erre vonatkozó hírt, úgyhogy tovább kell lépni. A munkatársak nagyrészétől már megváltunk, az irodabérleti szerződéseket is felmondtuk, mert nem tudtunk tovább várni az anyagi költségek miatt. Keressük a lehetőségeket. Munkatársaink felhalmozott tudással, tapasztalattal rendelkeznek és remélem, hogy, egyrészt, egyénileg is megtalálja mindenki a folytatást, mig más részt, el tudunk még látni olyan feladatokat is, amelyek hasznosak lehetnek akár a nemzetpolitikának, akár az erdélyi magyar közösségnek. Ezzel a reménykedéssel tekintünk előre és továbbra is számítunk a magyar kormány partnerségére.
Kérdésünkre, hogy e döntés mennyire folyásolja be saját ás csapata munkáját a Tusványos néven ismert nyári szabadegyetem megszervezésében, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta:
A Tusványos szervezőcsapata nem változott és a nyári szabad egyetem megszervezésében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kiemelt partnerként szerepel évek óta, viszont a rendezvény anyagi hátterét a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány biztosítja, Budapestről, illetve kisebb részben a Magyar Ifjúsági Tanács. A szervezői munkában ugyanúgy változatlanul én magam és kollégáim is részt veszünk, úgyhogy ezen a téren nem lesz változás, ez is olyan feladat, ami megy tovább.
Arra a felvetésünkre, hogy ilyen körülmények között, meghívják-e Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is, Sándor Krisztina leszögezte:
Igen. Az változatlan, úgymond beépült mindenkinek a Tusványos-felfogásába, hogy a program egyrésze a miniszterelnök előadásáról szól és ez az idén is így lesz. Még mindig változatlanul úgy gondoljuk, hogy jóval több az, ami összeköt, ami szétválaszt. Tudomásul véve a döntést, megyünk tovább, vannak még feladatok, témák, ügyek, amelyeket lehet szolgálni.
Az EMNT Demokrácia-központ hálózatát 2010-től, a FIDESZ hatalomra kerülésétől kezdődően építették ki Erdélyben, a 28, nagyobb és kisebb városokban nyított irodában eleinte mintegy 200 embert foglalkoztattak. Ezekben készítették elő az állampolgárság megszerzéséhez szükséges dossziékat, itt szervezték az ún. konzuli napokat, amikor Magyarország külképviseleteinek munkatársai helyben vették át az állampolgársági kérelmeket, de anyakönyvezési és egyéb ügyeket is itt lehetett intézni. Az irodák emellett kivették a részüket a levélszavazatok begyűjtéséből is a magyarországi országgyűlési választásokkor.
Az interjút készítette: Balázs Magdolna
Foto: Hírek Határok Nélkül
Average Rating