Kampányvita Marosvásárhelyen: Próbálom megérteni a jelölteket, próbálom felfedezni a mögöttük álló célokat, ami nem mindig sikerül – Interjú Izsák Balázzsal, a Székely Nemztei Tanács elnökével

A helyi  önkormányzatok új képviselőinek és a polgármesterek megválasztásáért, illetve a hatalomért és kivételes jogok megszerzését Marosvásárhelyen folyó viták közepette megkérdeztük Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét, hogy a választási kampány mennyire lesz kedvező hatással az aláirásgyűjtésre és számitanak-e arra, hogy esetleg a más magyar szervezetek is jobban odaállnak az aláirásgyűjtés mellé, vagy épp ellenkezőleg, jobban el lesznek foglalva a saját kampányukkal és túltesznek ezen:

„Én abban bizom, hogy a kampánynak lesz valami tartalma is és nemcsak személyekről szól. Egyes jelölteket próbálom megérteni, próbálom felfedezni a jelöltek mögött álló célokat, ami nem mindig sikerül.  Én úgy lennék pártatlan, ha kiemelném valamelyik pátot, a párton belüli vitát,  akár az RMDSZ-ben. Úgy-e nagyon nagy visszhangot kapott a marosvásárhelyi vita, melynek nem látom az eszmei tartalmát. Nem látom, hogy ha valaki személyek között választ akkor, milyen célok között választ, milyen elvi különbségek vannak a szemben álló felek között, hiszen lehet szemben állni és lehet vitatkozni, csakhogy én hiányolom az elveket. Szerintem rosszul kommunikálnak, nem helyezik előtérbe az elveket, ami rendkivül fontos. Az aláirásgyűjtés is Székelyföld autonómiájának lényeges eleme. A  kampányban a választóknak el kell mondani, hogy az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van a székely autonómia-küzdelemben, hiszen tudott dolog, hogy Székelyföldnek ebben a pillanatban a román törvények nem biztositanak több hatáskört, mint amivel Székelyföld városai rendelkeznek. Úgyis mondhatnám, hogy ezen a szinten áll ebben a pillataban a székely önrendelekzés. Tehát, a legmagasabb szinten az önkormányzatok állnak a helyi közösség jövőjének szervezésében, helyzetének megoldásában. Ezért sokkal nagyobb a felelősségük, mint bármely más ország önkorményzata esetében. Székelyföld önkormányzataira az egész székely nép sorsa, jövője hárul. Ezért ennek láthatónak kellene lennie  a választási kampányban, és annak is, hogy vállaják a felelősséget a közösségéért, a székely népéért, a székely nép jövöjéért. Nem lehet úgy önkormányzati választásokat tartani Székelyföldön, hogy azt mondjuk: az önkormányzatok gondoskodnak a helyi világitásról. Székelyföldön ez sokkal több, mint a helyi gazdálkodás, ez is nagyon fontos, de hozzátenném, hogy az önkormányzatoknak ennél nagyobb súly van a vállukon”, hangsúlyozta Izsák Balázs.

Az SZNT elnökét megkérdeztük arról is, hogy véleménye szerint mi az oka annak, hogy a magyarok lakta területeken jelenleg megugrott a koronavirussal fertőzött betegek száma, ami az előző hónapokban nem volt tapasztalható?

„Ebben a kérdésben egyszerű halandó állampolgár vagyok, nem vagyok orvos és járvány-szakértő sem. Próbálom követni a járvánnyal kapcsolatos hireket. Abban reménykedem, hogy valahol a vezető politikusok csak megtalálják a racionális útat, hogy ne robbanjon ránk a járváy. Azt is látom, hogy az egészségügyi rendszer mintha nem találná helyét, hiszen ez a rendszer egy rendes betegellátásra épült. Borzasztó hirek vannak arról is, hogy hogyan látják el azokat a betegeket, akik nem Covid-19-esek, de állandó orvosi kezelésre szorulnak”.

A Székely Nemzeti Tanács elnökét az egy hét alatt összegyűlt aláirások számáról is kérdeztük:

„Ezernél valamivel több gyűlt össze, de ez viszonylag kevés. Éppen most dolgozunk azon, hogy ezt összehasonlitsuk a tavaly júliusi eredménnyel.  A nyári szezon a polgári kezdeményezésnél is megmutatkozik. Általában, amikor az emberek elmennek szabadságra nem föltétlen viszik magukkal a laptopot és igy nem irhatják alá online a kezdeményezést. Mint mondtam, most összevetjük az elmúlt évek júliusában gyűjtött aláirásokat, akár a mi esetünkben, de akár a Minority SafePack kezdeményezés  júliusi aláirásaival is. A közelünkben van néhány olyan polgári kezdeményezés, ahol ezt megtudjuk nézni, sőt a többi, folyamtaban lévő aláirásgyűjtéseknél is. Mostanig azt tapasztaltuk, hogy egyik sem áll jobban.  Ezért mondom, hogy július lehet az oka”.

Arra  a kérdésre, hogy a koronavirussal fertőzött betegek számának növekedése befolyásolja-e az aláirásgyűjtés ütemét, az SZNT elnöke elmondta:

„Általában az aláirásgyűjtést befolyásolja az olyan kérdés, amikor az emberek az egészségükért, az életükért, a holnapi kenyerükért aggódnak.  Ez eltereli  a figyelmet. Megtudtuk figyelni, hogy az aláirásgyűjtés az idén januárban kapott lendületre, és hirtelen kezdett emelkedni, hiszen közeledett a május 7-i határidő és kevés számú aláirás volt még. Beindult januárban, februárban aztán március közepén ez a lendület megtört, mert  az első helyre került a világjárvány. Mi  nem véletlenül kértük az Európai Bizottságtól azt, hogy a meghosszabitás a világjárvány után történjen, amikor a korlátozó intézkedések megszünnek. Most ilyen körülmények között kaptuk meg a meghosszabitást, most amikor rosszabb az európai helyzet. Ez a rendelet nélkülözte az elemi ésszerűséget. Brüsszelben valószinüleg nem látják és nem értékelik az európai valóságot. A jelenlegi helyzetben nem lehet utazni, például, és nem lehet kampányokat szervezni,  nem lehet nyilt vitákat szervezni. Tehát mindazok az okok fennállnak, ami miatt mi a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést támogató aláirásgyűjtés határidejének meghoszabitást kértük”.

Arra  a kérdésre, hogy ha esetleg nem sikerül összegyűjteni az aláirásokat november 7-ig, kérni fogják-e a határidő újabb meghosszabitását, Izsak Balázs megjegyezte:

„Ebben a pillanatban mindent megteszünk azért, hogy minél több aláirás gyüljön. Amikor eljön annak az ideje, november 7-e előtt készitünk egy mérleget és annak függvényében döntünk arról, hogy a továbbiakban mit kell tennünk”.

Azzal a kérdéssel kapcsolatosan, hogy mi a véleménye a Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbizott, és Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, Kalmár Ferenc, által  nemrég tett bejelentésről, miszerint egy egységes európai szabályozásra van szükség az őshonos nemzeti kisebbségek érdekében, mivel az EU a kisebbségek ügyének kérdését nemzeti hatáskörbe utalja, az SZNT elnöke azokat a témákat emelte ki, amelyekkel a magyar kisebbséget központi szinten reprezentáló képviselőknek kellene foglalkoznia:

„Ennek a kereteit folyamatosan feszegetnünk kell az Európai Unión belül és Kalmár Ferenc ezen dolgozik. Azért szeretném hangsúlyozni, hogy a mi kezdeményezésünk nem egy kisebbségi kezdeményezés, hanem  régiókra vonatkozik és célja elérni azt, hogy a meglévő jogszabályokat tiszteletben tartják, hogy a kohézios politikát méltányosan alkalmazzák, a sokat hangoztatott szolidaritás elvének megfelelően. Egy olyan kohéziós politikát szeretnénk, amely a szerződésekben rögzitett elvek mentén zajlik. Ez hatalmas segitség lenne Székelyföldnek. A napokban sokat beszéltek arról, hogy Románia milyen csomaggal tért haza Brüsszelből. Bennem az első kérdés, ami megfogalmazódott az az volt, hogy ebből mennyit lesz képes lehivni Románia, illetve a másik, hogy Székelyföldön ebből a pénzből milyen infrastruktúrális beruházásokra kerül sor. Hány székely falut fognak bekötni az úthálózatba, hány székely falunak szűnik meg az infrastruktúrális elszigeteltsége, hány elnéptelenededett székely faluban indul meg a hazatelepedés. Ez egy hatalmas nagy összeg, hiszen ha én azt mondanám, hogy népesség arányában osszuk le Székleyföldre, akkor máris négy milliárd euróról beszélünk. Most a hét éves költségvetés elején vagyunk.  Korábban is ösztönöztem, de ha nem tettük meg eddig, akkor most nézzük meg az elnéptelenedő székely falvakat, fel kell leltározni azokat a pélyázatokat, projekteket, amelyeket eddig nem sikerült megvalósitani. Hogyha arról beszélünk, hogy Romániában az utaknak 30%-a földi, megkérdem, hogy tudja valaki, van egy kimutatás arról, hogy a szekelyfdöldi utaknak hány százaléka földi? Infrastruktúrális fejlesztés nélkül a székely falvak elnéptelenedését nem lehet megállitani. Önmagában még az infrastruktúrális fejlesztés sem elég ahhoz, hogy az elnéptelenedés megálljon, de ez az első elenegedhetetelen lépés, utána még lehet gondolkodni fejlesztéseken. Általában minden ember hajlik arra, hogy  otthon maradjon és otthon marad, ha emberhez méltóan lehet otthon élni, ha eltudja végezni azt a munkát, amire hivatott, amit meg tud tenni otthonról is. Ha a saját földjén, a saját falujában házat tud épiteni, a családja közelében marad. Ez a pénz, amiről itt beszélek, az EU hétéves költségvetésének az alapösszege, ami 1.075 milliárd euró. Ebből hatalmas pénzt kapott Románia és akkor azt látni kell, hogy Románia területi elosztásánál is –  a teljes összeg lehivása esetén-, Székelyföldet megilleti egy népességarányos rész”.

Az interjút készitette: Balázs Magdolna

Foto:szekelyhon.ro

 

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.