Székelyföld autonómiája mögött rejlő titkok. Egy volt RMDSZ-es képviselő meglepő vallomása

A transparentnews.ro-nak adott exkluzív interjúban Csutak István feltárja Székelyföld autonómiájának megszerzéséért vívott küzdelem mögött álló történéseket.

A három megye – Kovászna, Hargita és Maros – sokat hangoztatott autonómiája valójában egy olyan politikai eszköz, mely mögött olyan érdekek rejtőznek, amelyekről fogalma sincs az itt élő románoknak és magyaroknak, nyilatkozta Csutak Iisván, aki megtörte a hallgatást és rávilágitott a romániai és magyarországi politikusok tulajdonképpeni szándékára.

A volt képviselő magyarázata abból indul ki, hogy a magyar nemzetiségű politikusok autonómiatörekvésüket a romániai, de főleg a három megyében uralkodó szegénységgel támasztják alá. Szerinte ez csak mondvacsinált ürügy, ugyanis Romániában sokkal jobb a helyzet, amint ez az Országos Statisztikai Intézet adataiból is kiderül.

Abban a pillanatban, amikor Orbán Viktor megegyezett Traian Băsescuval a magyar állampolgárság megadásásról, az autonómia története véget ért. Gondoljunk bele, miként magyarázható az, hogy egy ország közepén egy másik ország 300.000- 500.000 polgára igényel területi autonómiát, mondotta, hozzáfűzve:

Magyarország ugyanazzal érvel, mint Románia, amely állampolgárságot biztosít a moldovai polgároknak, kiegészitve, illetve enyhitve ezáltal a népességfogyást. A moldovai románok sokkal könnyebben beillesszkednek a roman társadalomba, mint azok, akik távolabbi kultúrájú területről érkeznek.

Ugyanez a logika érvényes Magyarország esetében is. A népesség csökken és könnyebb szakmailag jól felkészült, nem családos fiatalokat vonzani. Jó lenne, ha ők a családalapítás szakaszában ide telepednének le, mivel sokkal könnyebben asszimilálódnak a társadalomban, mint az idősebb emberek.

Talán ez lenne a logika. A kémiai logikában megoldódnak még a bonyolúlt problémák is. Ha sok fiatal távozik Romániából, az itthon maradt magyar közösség mennyisége és minősége is csökken. Másrészt, ha az autonómia annyira szükséges lenne, akkor a politikai pártok, a Magyarországról finanszírozott struktúrák, minden megmozdíthatót vinnének magukkal, legalábbis Székelyföldről. De nem vittek el semmit. Orbán stratégiaváltásra kényszerült, hogy holtvágányra helyezze az RMDSZ-et, ami nagyvonlakban sikerült is neki, lemondott a viszálykodásról és ráállt a politikai elit megvásárlására. Az autonómiával kapcsolatos történetnek van foganata, mivel sem a román többség, sem a romániai magyarok többsége nem ismeri a hátteret, illetve a románok gondolkodásmódját, s a románoknak  fogalmuk sincs a valóságról”, vélekedett Csutak István.

A volt RMDSZ képviselő szerint a Hargita és Kovászna megyei magyarok nem akarnak igazából székely autonómiát. Mig azokat, akik odafigyelnek a politikusok ösztönzésére, valójában kampánycélokra használják fel, hiszen soha nem mondják el nekük az igazságot.

A székelyek soha nem tiltakoztak a „rendszer” ellen

Băsescu államelnök közigazgatási reformot akart végrehajtani, de az RMDSZ nem értett egyet ezzel. Egy adott pillanatban Băsescu felajánlotta, hogy a közigazgatási  reformot úgy hajtsák verge – Hargita és Kovászna megyék kivételével -, amint azt jómaga elképzelte. Ez nem tetszett az RMDSZ-nek.

Ha Băsescu úrnak életképes információi lettek volna és nem veleszületett félelmei, jó lett volna. Senki nem akar 1968-ra emlékezni, amikor Hargita megyében az emberek kimentek az utcára… nagy tüntetések voltak, de nem a rendszer,  a kommunizmus, vagy a nemzeti elnyomás ellen, de még „Székelyföld” egységért sem, hanem azért, hogy Hargita megye fővárosa ne Székelyudvarhely, hanem Csíkszereda legyen. A háromszékiek, a jövendőbeli Kovászna megyeiek, kivonultak az utcára, mert a megye északi részén élők azt mondták „mi is megyét akarunk”.

Székelyföldön soha nem volt kommunizmus elleni mozgalom. Petrozsényben, Brassóban, Temesváron volt ilyen, de nem a székelységben. Ők egymás ellen mentek utcára. Ha Băsescu úr rendelkezett volna ezzel az információval és nem lett volna benne az az ésszerűtlen, megmagyarázhatatlan félelem, hogy jaj, mi fog történni, azt mondta volna… jó, van hat hónapotok”… és hat hónap múltán beigazolódott volna, hogy az egyetlen életképes megoldás az, hogy a két megye különálló maradjon. Senki sem emlékszik arra, hogy 8-10 évvel ezelőtt uniós alapokból finanszirozták a „Hargita és Kovászna megye gazdasági fejlesztési terve” elnevezésű projektet.

Ha lett volna egy gazdasági koncepció, ha a két megye képes lenne közreműködni, akkor integrált gazdasági fejlesztési projektet készíthettek volna és mondhatnák hogy „pardon”, az Európai Bizottság finanszírozta ezt a tervet, tehát együtt akarunk fejlődni, de szó sincs erről. Egyik megye sem beszél közös gazdasági fejlődésről, tehát ez az autonómia története.

Próbáltam elmondani a székelyeknek, hogy az RMDSZ területi szervezetének vagy bármely más, közösséget képviselő struktúrájának szükségszerűen be kell illeszkednie a meglévő adminisztratív struktúrába, mert minden, kezdve a helyi választásoktól egészen a parlamenti választásokig ezekre a területi struktúrákra épül, és nem veszik figyelembe a középkor emlékeit.

De hiába mondtam, mert a régi székek, az ún. székely székek struktúrájánál maradtak, ami egyfajta törzsi szervezkedés. Ez az autonómia nem valósítható meg, de nem Románia miatt. Az emberek túlnyomó többségét nem érdekli ez a dolog …

Tehát, igy áll a dolog az autonómiával, egy jól eladható mumus, mert nem ismerjük egymást. Mi, hogy úgy mondjam, a románok, ősi félelmére alapozunk, a románok pedig… hogy is mondjam… a ’68-as események teljesen világosak”, összegezte Csutak István.

Szerző:Lucian Ionescu

Forrás: transparentnews.ro/

ziarharghita.ro

Traducerea. Székely Dénes

Foto. Ziarharghita.ro

Lasă un comentariu

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Acest sit folosește Akismet pentru a reduce spamul. Află cum sunt procesate datele comentariilor tale.