0
0
Több mint ezer hargitai, kovásznai és marosvásárhelyi amatőr táncos vett részt szombaton, nagyszámú közönség jelenlétében, a hagyományos Ezer Székely Leány Napján, amelyet Csíkszeredában, illetve a csíksomlyói hegynyeregben tartottak, és melynek célja a székely népviselet népszerűsítése, a hagyományok őrzése.
A rendezvény délelőtt a csíkszeredai Szabadság téren kezdődött, ahol népviseletbe öltözött tánccsoportok, valamint más régiókból érkező turisták gyűltek egybe.
Mint minden évben, most is lovas szekéren érkezett a résztvevők nagyrésze, főleg a környező falvakból, ahogy ez a rendezvény megszervezésének kezdete óta történik.
A megyei hatóságok köszöntése után a délelőtt leginkább várt pillanata következett, amikor a táncosok néhány percig a közönség előtt léptek fel.
Táncolt minden korosztály, kezdve a nagyon kicsi gyerekektől, akiket szüleik karjaikban tartottak, a 70 éves idősekig. A nézőközönség is csatlakozhatott a táncosokhoz.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatóhelyettese, Füleki Zoltán elmondta, hogy a rendezvény az egész székely közösség ünnepe, mert a hagyományőrzésről szól.
Az Ezer Székely Leány Napját 1931-ben szervezték meg először és jó alkalom volt arra, hogy az ország más részében, főleg Bukarestbe dolgozni ment lányok hazatérjenek, magukra öltsék a székelyruhát, “hogy ne felejtsék el, honnan mentek el és hova kell visszatérniük”, magyarázta Füleki Zoltán, hozzáfűzve:
„Úgy gondolom, hogy ez a rendezvény egyben jó alkalom arra is, hogy megmutassuk, hogyan élünk, milyen szokásaink vannak. Nagyon szeretnénk, ha máshonnan is jönnének románok, de más nemzetiségűek is, hogy jobban megismerjük egymást, hogy jobban megismerjenek minket. Arról nem is beszélve, hogy nem kapsz kenyeret, ha románul kéred. Gyertek ide testvérek, hogy lássátok ti is, hogyan élünk, hogy vendégszeretőek vagyunk, és ünnepeljünk együtt, mert ez valami rendkívüli. (…) Mi így őrizzük meg a szokásokat, de át kell adnunk ezt a jövő nemzedékeinek is, hogy ne csak mi maradjunk ezen szokásokkkal és a népviselet ismeretével”.
A székely népviseletbe öltözött Korodi Attila csíkszeredai polgármester a maga részéről rámutatott, hogy a hagyományőrzés a közösség köteléke.
A környék legtöbb településén folklóregyüttesek működnek, melyek tagjai óvodás koruktól tanítják a gyermekeket néptáncra, az Ezer Székely Leány Napja pedig jó alakalom a találkozásra, a közös táncra, barátság-kötésre.
A csíkszeredai Közigazgatási Palota előtt lezajlott közös tánc után a résztvevők szekereken, gyalogosan vagy busszal indultak a csiksomlyói hegynyereg fele, ahol istentiszteletet tartottak, majd ezt közvetően a tánccsoportok az ott felállított szabadtéri színpadon léptek fel.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, Csiksomlyón, ahol a katólikus pünkösdi körmenetet is tartják, hagyományos termékvásárt is szerveztek, ahol népi iparművészek mutatták be alkotásaikat.
Az Ezer Székely Leány Napját először 1931-ben Domokos Pál Péter néprajzkutató szervezte meg, amely az utóbbi években nagyon népszerűvé vált. Mint a szervezők elmondták, arra törekednek, hogy az Ezer Székely Leány Napja a közösség és a hagyományos értékek népszerűsítésének ünnepe legyen.
Forrás: agerpres.ro
Fordította: Péterfy Tünde
Foto: Programturizmus
Average Rating